|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 33 találat | lapozás: 1-30 | 31-33 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kiss Tibor 2001. április 23.Ápr. 21-én kolozsvári székhelyén tisztújító közgyűlést tartott az Armenia Örménymagyar Baráti Társaság. A szavazás eredménye: társelnökök Raff Mária és Bálint Kovács Júlia, vezetőségi tagok Fegyveresi István és Anikó, Dániel Gusztáv, Kiss Tibor, Hermann Mária, Flórián László, Bogdán Imre, ifj. Kirkósa Gyula. A hét hazai civil szervezet (EKE, Csíkszeredai Szentháromság Alapítvány, Szamosújvári Téka, Szamosújvári Pro Armenia, Erzsébetvárosi Örmény Alapítvány, Szülőfalum Alapítvány, Armenia Örménymagyar Baráti Társaság) elhatározta egy örménymagyar érdekeket képviselő szervezet létrehozását. Elnevezése: Magyarörmények Romániai Szövetsége, székhelye: Kolozsvár. Megválasztották a vezetőségi tanácsot: Sebesi Karen Attila (elnök), Magyarossy Margit (ügyvezető elnök), Raff Mária (főtitkár), Lengyel Mária, Ajtony Gábor, Kiss Ferenc, Calinescu János (területi elnökök). A szövetség előreláthatólag már a szeptemberre Kolozsvárra tervezett 4. örmény konferenciáig hivatalosan is megalakul. A találkozón dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke a 91 éves Veress István egyetemi tanárnak, a csombordi mezőgazdasági szakiskola megalapítójának, sok évtizednyi eredményes oktatómunkájáért átnyújtotta a jeles magyarországi kutatóról, Újhelyi Imréről elnevezett emlékplakettet, melyet most első ízben kapott külhoni személyiség. - Gergely Zsuzsa bemutatta a magyarörmények 1999-es szamosújvári konferenciájának kötetét. Fegyveresi Anikó Gudenus József: Az örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája című könyvét ismertette. A kötetet 53 nemesi család címerrajza és részletes leszármazási táblázatai teszik teljessé. A közgyűlés végén az Armenia székházának otthont adó Bálint Tibor dedikálta Új Erdélyi Trilógia című és más, régebbi köteteit. /Ördög I. Béla: Megalakulóban a Magyarörmények Romániai Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./2003. október 4.Első ízben tartott szemináriumot okt. 3-án Kolozsváron az Initiative Egyesület, Felkészülés Európára - Üzleti tervek mindenki számára címmel. Kiss Tibor, az Erdélyi Református Egyházkerület titkára kifejtette: céljuk, hogy idővel megalapítsák a kolozsvári keresztyén vállalkozók társaságát. Az Initiative Egyesület 1990-ben alakult Németországban, a gazdasági életben, az egyházban és a közéletben tevékenykedő hívők számára, hogy tapasztalataikkal a közép-kelet-európai országokhoz tartozó egyházakhoz közel álló vállalkozókat segítsék. Jelenleg több mint háromszáz tagjuk van. Eddig Romániában Illyefalván és Nagyváradon tartottak találkozókat, most pedig Kolozsváron és Marosvásárhelyen szerveznek szemináriumokat. Szó volt a következőkről: stratégiai menedzsment, üzleti terv elkészítése, a minőségmenedzsment konkurencia-előnye, hatékony reklám stb. /Ö. I. B.: Keresztyén vállalkozók társasága alakul. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./2004. július 6.Júl. 5-én hivatalosan átadták a Székelyhíd–Létavértes közötti átkelőt. Az eseményen részt vett Adrian Nastase román, valamint Medgyessy Péter magyar kormányfő, jelen volt Balázs Péter, az EU magyar biztosa, valamint Jacques Barrott regionális ügyekért felelős EU-biztos. Rész vett az ünnepi eseményen a létavértesi polgármester, Kiss Tiborné, valamint Székelyhíd polgármestere, Gyurcsik Zoltán, akik sokat tettek azért, hogy az átkelő elkészüljön. Mind Medgyessy Péter, mind Adrian Nastase üdvözlőbeszédükben kimagasló eseménynek nevezték a létesítmény megnyitását, amely az első átkelő a két ország között azóta, hogy Magyarország tagja lett az Európai Uniónak. Az ünnepi rendezvény végén a két kormányfő a román oldalon két tölgyfát ültetett el. A felavatás után a két miniszterelnök a nagyváradi Continental Szállóban találkozott az újságírókkal. Rövid ismertetőt tartottak, kérdésekre nem volt lehetőség, ugyanis a román kormányfő váratlanul felállt, és véget vetett a találkozónak. Adrian Nastase elmondta: magyar partnerével arról tárgyaltak, hogy 24 hónap alatt korszerűsíteni fogják az összes határátkelőt egy közösen kidolgozott fejlesztési terv alapján. /Megnyílt a Székelyhíd–Létavértes határátkelő. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ A semmitmondás magasiskolája volt, ahogyan a magyar és a román kormányfő osztotta meg egymással magvas gondolatait a Székelyhíd és Létavértes közötti átkelő átadásán. Medgyessy Péter és Adrian Nastase oly nagy örömmel adta át a román fél miatt egyelőre használhatatlan határátkelőt, hogy a kívülálló azt hihetné: ez a két nép minden gondon túl van, és kéz a kézben menetel Brüsszelig, olvasható a Krónikában. Nagyszalonta és Sarkad között beadványok tucatja ellenére sem nyitották még meg a teherforgalmat. Május elsejétől kizárólag a román–magyar határszakasz egyetlen pontján, a nagylakinál szabad élő állatot és nagyobb mennyiségű állati eredetű terméket, például fagyasztott húst átszállítani. /Rostás Szabolcs: Átverés az átkelőnél. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./2006. március 21.1991 elején Bíró István, az RMDSZ oktatási alelnöke, Lőrinczi Gyula matematikus, egyetemi tanár és Nagy E. József egyetemi adjunktus kezdeményezésére bizottság alakult, hogy a másfél évszázados bukaresti magyar közművelődési hagyományok folytatásaként intézményt teremtsenek. Március 6-án megválasztották a vezetőséget. Az elnöki tisztséget azóta mindmáig Lőrinczi Gyula tölti be. A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság az 1857-ben alakult Hunnia Olvasóegylet jogutódjának vallja magát, a társaság jelenleg mintegy ötszáz tagot számlál. Céljuk a bukaresti magyarság művelődési és tudományos életének fellendítése és az Ady Endre Iskola támogatása. Alakulásuk után vissza kellett szerezniük a kommunista rendszerben államosított Petőfi Házat, noha azt a XIX. század derekán a bukaresti magyarok közadakozásból építették. Az RMDSZ vezetősége parlamenti úton szorgalmazta az erre vonatkozó sürgősségi kormányrendelet megszavazását, ennek alapján 1999-ben a Petőfi Ház újból visszakerült, 2004-ben pedig sikerült a könyvtárat is visszaszerezniük, számolt be az elnök a társaság munkájáról. A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság Értesítője cím alatt eddig két kötet jelent meg, a harmadik, amely 2005-ig foglalja össze az intézmény történetét, a napokban kerül nyomdába. Munkájuk elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia Berényi Dénes akadémikus javaslatára BPMT-t fölvette a határon túli magyar tudományos műhelyek jegyzékébe. A bukaresti és ezen felül az ókirályságbeli magyarság közművelődését és egyházainak történetét Bíró István, Takács Pál, Lőrinczi Gyula, Zágoni Albu Zoltán, Bányai László, Árvay Árpád, Árvay Zsolt, Adorjáni Dezső és Szász Ferenc tanulmányai örökítették meg. 2001-ben a BPMT pályázattal elnyerte az Arany János Alapítvány támogatását „A bukaresti magyar diaszpóra szellemi élete” című programjához. Molnár Szabolcs a Bukaresti Tudományegyetem magyar tanszéke, illetve az ennek folytatásaként beindult hungarológiai oktatás adatait dolgozta fel. Demény Lajos akadémikus levéltári felfedezések alapján új adalékokkal gazdagította a bukaresti református egyház és iskola 1848 előtti történetét. Lőrinczi Gyula az 1857-ben alakult Bukaresti Magyar Olvasóegylettel kezdődően a közművelődési szerveződéseket mutatja be korabeli jegyzőkönyvek, egyéb dokumentumok alapján, Bántó István, Tapodi Zsuzsanna, Bányai Éva és Szonda Szabolcs sajtótörténeti tanulmányokkal kapcsolódott a kutatói programba. Az érdeklődők tudják, hogy a Petőfi Házban melyik nap milyen rendezvény várja őket. A hétfői nap például a Petőfi Színköré: irodalmi megemlékezések, színielőadások teszik emlékezetessé az esteket; Kováts László, a kör vezetője tavaly az EMKE Szentgyörgyi István díját érdemelte ki. Baloghy Bibiánna divattervező minden ellenszolgáltatás nélkül készíti a színjátszók és a régizene-együttes jelmezeit. Szerda a tudománynépszerűsítő, nyelvművelő előadások napja, de működik itt komolyzenei klub is Árvay Zsolt vezetésével, ahol rendszeresen fellép az Öllerer Ágnes vezette Lyceum Consort régizene-együttes is. Egy nap az időseknek van fenntartva: klubjuk keretében találkoznak, szükség esetén ingyenes orvosi konzultációban részesülnek. A BPMT Kozma Kiss Tibor ügyvédnek köszönhetően ingyenes jogi tanácsadással is az érdeklődők rendelkezésére áll.. /Barabás István: Tizenöt év a bukaresti magyarságért. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./ Emlékeztető: az első évkönyv: A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság Értesítője 1991-1993 /Kriterion, Bukarest, 1995/2006. június 12.Június 10-én ballagtak a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a kolozsvári Református Kollégium végzősei. A ballagás, a kicsengetés hagyománya a Bethlen Kollégiumban az első világháborút követő időszakban vált valóságos népünnepéllyé. A megmaradás igényét fejezte ki ebben a dél-erdélyi kisvárosban. Nagyenyeden Szőcs Ildikó igazgatónő osztotta ki az egyházi érettségi vizsgát tett református tagozatosoknak és tanítóképzősöknek a bizonyítványt. Négy szakosztály 99 középiskolás diákja ballagott, akikhez csatlakozott a 10 végzős tanítóképző főiskolás. A kiváló tanulók kitüntetése a különdíjak odaítélésével kezdődött, majd az osztályok legjobb tanulói vehették át a könyvjutalmakat. Kolozsváron a Református Kollégium ballagási ünnepségén részt vett az iskola külföldi támogatóinak jó része is. Dr. Székely Árpád igazgató köszöntötte az egybegyűlteket. Kiss Tibor püspöki titkár felelevenítette az iskola életének nagy eseményét, amikor a mostani végzősök 2003 januárjában beköltözhettek az ókollégium épületébe. Lauer Edit az iskola amerikai, Ormay Gabriella pedig a kanadai támogatók jó kívánságait adta át. Sitta von Eckardtstein bárónő, a kollégium legfőbb támogatója is megjelent. /Bakó Botond, Nagy-Hintós Diana: Elkezdődtek a ballagások. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./2007. február 26.A Romániai Kereszténydemokrata Mozgalom február 23-án tartotta második kongresszusát, melyen módosították az alapszabályzatot. Az új alapszabály megszüntette a tiszteletbeli és ügyvezető elnöki tisztséget, a tagságnak pedig ajánlja a beiratkozást a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulatba, amely 2001 óta önálló jogi személy. A kongresszuson tisztújításra is sor került. A régi-új elnök Kelemen Kálmán (Kisgörgény, Maros megye), politikai alelnök dr. Bárányi Ferenc (Temesvár), parlamenti kapcsolatokért felelős alelnök Puskás Bálint (Sepsiszentgyörgy), ifjúsági alelnök Tischler Ferenc, gazdasági alelnök Kiss Tibor (Sepsiszentgyörgy). /Kongresszus tisztújítással (Kereszténydemokrata Mozgalom) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 26./2007. március 12.Leng a szabadság zászlaja címmel telt ház előtt zajlott le március 11-én, vasárnap Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre, a Szent Mihály Caritas és a Piaristák Romániai Rendtartománya által március idusát idéző ünnepség. A kolozsvári Református Kollégium énekkara lépett fel, majd Boér Ferenc színművész következett Március idusán című összeállításával. Vigh Ibolya operaénekes Erkel Ferenctől Szilágyi Erzsébet áriáját énekelte el, Major Olga pedig palotástáncot adott elő. Fodor György előadást tartott a Piaristák a nemzeti eszme és az 1848–49-es szabadságharc szolgálatában címmel, végül Kiss Tibor, a római-katolikus plébánia gondnoka az örmény vértanúkról értekezett. /Ö. I. B. : Ünnepség 1848 emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./2008. május 6.Kilencedik alkalommal szervezték meg Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban a Szórványszínjátszó Találkozót május 2–4. között. Az esemény főszervezője dr. Demény Piroska magyartanár beszédében elmondta: a „Játszó Emberek Országa” hivatalosan is megnyitja kapuit. A szervezők köszönetet mondtak Kovács Éva és Kiss Tibor magyarországi szakembereknek és Fodor Mihály drámapedagógusnak, akik immár három éve vállalják a rendezvény szakmai irányítását és értékelését. /Szakács Bálint: Szórványszínjátszó találkozó Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./ A kollégium XVII. századi hagyományt elevenített fel 1999-ben, amikor megrendezte az első összejövetelt. A mostanitól a találkozó a Tanügyminisztérium által hivatalosan elismert rendezvények sorába került. A vakációs időpont miatt idén mindössze hat csoport jelentkezett. /Bakó Botond: IX. Szórványszínjátszó találkozó Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./2009. május 13.Dr. Demény Piroska egyik kezdeményezése, hogy tíz éve elindította Nagyenyeden a szórványszínjátszást. Már 1676-ban (Apafi fejedelem korában) is tartottak színi előadást a Bethlen Gábor Kollégiumban. 1999-ben, főleg Fehér megyéből érkezett, tanulókból álló csapatok felújították az ősi hagyományt. 2004-ben két anyaországi drámapedagógus Fótról, Kovács Éva és Kiss Tibor személyében komoly szakmai támogatókra talált az enyedi diákszínjátszás. 2006-ban megjelent egy másik támogató, Szabó Anikó, régizene-szakértő Kolozsvárról. 2008-tól az enyedi szórványszínjátszást a Tanügyminisztérium hivatalosan is elismert rendezvényei sorába emelte. Egy évtized alatt több mint 2000 gyermek (65 település diákjai) látogatta meg iskolánkat – mondja Demény Piroska. Most 15 csapat jött el, mintegy 300 fellépővel. /Bakó Botond: Nagyenyed. Jubilált a Szórványszínjátszó Találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./2010. március 12.Megalakult az egyházközi átvilágítási Szakmai Egyeztető FórumNY I L A T K O Z A T az egyházközi átvilágítási és közelmúlt-kutatási Szakmai Egyeztető Fórum megalakulása alkalmából Alulírottak, az általunk képviselt egyházak, illetve egyházkerületek megbízásából a mai nap megalapítottuk az erdélyi magyar egyházak átvilágítási és közelmúlt-kutatási munkacsoportjainak Szakmai Egyeztető Fórumát. A Szakmai Egyeztető Fórum szervezett lehetőséget biztosít az egyházi átvilágítás és közelmúlt-kutatás terén szerzett szakmai tapasztalatok megosztására, a közérdekű eredmények kölcsönös ismertetésére, valamint az állami szervek egyházi életbe való beavatkozásának összehangolt feltárására. Tiszteletben tartjuk a testvéregyházak sajátos viszonyulását a közelmúlttal való szembenézés kérdésköréhez; együttműködésünknek nem célja az egyházankénti megoldások egységesítése. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy szakmai együttműködésünk nyomán az egyházankénti átvilágítás és közelmúlt-kutatás eredményesebb lesz, mint az elmúlt húsz évben. Szakmai összefogásunkra egyházaink küldetése és közelmúltunk közös tapasztalatai ösztönöznek. Egyházaink számára a közelmúlttal való szembenézés elsősorban tiszteletadás a kommunista rendszer áldozatai és ellenálló hősei iránt. Az 1945 és 1989 közötti időszakban az alapvető bűnösséget maga a kommunista diktatúra léte jelentette, a legnagyobb felelősség pedig ennek az államhatalmi rendszernek a létrehozóit és működtetőit terheli. Kötelességünk fényt deríteni a rendszer szolgálatában álló egykori elnyomóink kilétére, valamint a velük meggyőződésből vagy haszonelvűségből együttműködő egyházi emberek ténykedésére. A keresztény/keresztyén eszményeket és az isteni igazságot hirdető egyházaknak kötelessége elősegíteni a megtévedt személyek bűnvallását és hibáik jóvátételét, amennyiben ez még lehetséges. Céljaink megvalósítása érdekében nyitottak vagyunk az együttműködésre egyházi, társadalmi és szakmai szervezetekkel az igazságosság és méltányosság társadalmi szintű érvényesüléséért. Az Erdélyi Református Egyházkerület képviseletében: Dobri András, Kiss Tibor A Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviseletében: Antal János, Wagner Erik Az Erdélyi Unitárius Egyház képviseletében: Csete Árpád, Szabó László A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház képviseletében: Csendes László Kolozsvár, 2010. március 12. Forrás: Erdély.ma 2010. december 11.Kongresszusoztak a kereszténydemokratákKelemen Kálmán maradt a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke — erről az RMDSZ-platform Kovásznán megszervezett harmadik kongresszusán döntöttek. Traian Băsescu államelnök délelőtti jelenléte ráirányította a figyelmet az ülésre, de nem csak a sajtóérdeklődés volt jelentős, a megyei RMDSZ-es elöljárók többsége is tiszteletét tette a munkálatokon. Az elnök mellett öt alelnököt is választottak: Kiss Tibor gazdasági, Zsombori Vilmos politikai, Tischler Ferenc ifjúsági ügyekért felel, Dávid Péter társadalompolitikai kérdésekért, Darvas-Kozma József pedig egyházi ügyekért. A kereszténydemokrata mozgalom arról is határozott, majd a jelentkezők ismeretében azt az RMDSZ-elnökjelöltet támogatják, aki felvállalja értékrendjüket, tesz annak megvalósításáért, és erősíti az RMDSZ néppárti tagságát — fejtette ki a Háromszéknek Kelemen Kálmán. Az alapszabályzatot lényeges pontokban nem módosították, célul tűzték ki tagszervezetek létrehozatalát olyan megyékben, ahol eddig nem tudtak megerősödni. A Tőkés László által kezdeményezett új párttal kapcsolatosan nem alakítottak ki álláspontot, nem örvendenek a magyar szavazatok megoszlásának, de véleményt csak azután nyilvánítanak, ha megismerik a pontos szándékokat, ha tárgyalnak az új alakulat képviselőivel — mondotta Kelemen Kálmán. A kereszténydemokrata mozgalom kongresszusának nem Traian Băsescu volt az egyetlen rangos vendége, jelen volt Szili Katalin, a magyar Országgyűlés volt elnöke, aki a húszéves platformot olyan hajónak nevezte, amely tudja, merre tart, és jó szelet kívánt, hogy megvalósíthassák céljaikat. Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. december 14.Az RMKDM erősíteni kívánja az RMDSZ-tJanuárban döntenek, melyik elnökjelöltet támogatják A múlt hét végén tisztújító kongresszust tartott a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. Kelemen Kálmánt választotta meg újabb négy évre a testület. Társadalom-, sajtó- és szervezési kérdésekkel foglalkozó alelnök Dávid Péter, Kiss Tibor a régi/új gazdasági alelnök, az új politikai alelnök Zsombori Vilmos, egyházügyekkel továbbra Darvas Kozma József csíkszeredai főesperes foglalkozik, Tischler Ferenc lett az ifjúságért felelős alelnök. A kongresszuson részt vett Szili Katalin, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának elnöke, illetve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes személyes képviselője. Az alábbiakban Kelemen Kálmán válaszolt kérdéseinkre. – Mi volt a tétje a kongresszusnak? Az, hogy milyen új vezetőséget választanak, és az RMDSZ-kongresszus távlatában milyen feltételeket szabunk ahhoz, hogy valamelyik jelöltet támogassuk. Azonkívül a fő tétje az volt, hogy létrehozzuk a regionális felelősöket országos vezetőségi tag minőségben, akik az illető régióban a mozgalom tagsági szervezésével, fiatalok bevonásával foglalkoznának. – Történtek-e jelentős módosítások az alapszabályzatban? – Egyik lényeges pontja, hogy ezentúl a szenátorok/képviselők nem lesznek automatikusan tagjai az országos vezetésnek. Döntés született arról, hogy újból tagkönyveket kell kiadni és tagsági díjat beszedni. Megválasztottuk az új pénzügyi ellenőrző és fegyelmi bizottságot. Előbbi elnöke Gáll Enikő, utóbbié András Dezső. A kongresszus kicsengése az volt, hogy az elkövetkezendőkben minden eszközünkkel – ahogy eddig is tettük – erősíteni fogjuk az RMDSZ-t, annál inkább, mivel olyan mellveregető nyilatkozatok jelentek meg, hogy az újonnan születendő párt majd megmutatja, hogy egyenrangú félként fog tárgyalni az RMDSZ-szel. Ezért erős RMDSZ-re lesz szükség az elkövetkezendőkben. Viszont nyilván azt a jelöltet tudjuk teljes vállszélességgel támogatni, aki megbecsüli értékeinket. – A kongresszuson hívásra vagy hívatlanul megjelent Traian Basescu elnök is. – Meghívót kapott. Nagyon jól érezte magát, elmondta, hogy a megszorító intézkedések nincsenek a kedvére, de az elmúlt húsz esztendőben többet fogyasztottunk, mint kellett volna, a liberálisok ezt még annyira túllihegték, hogy amikor bekövetkezett a válság, nagyon mély pontról kellett a pénzügyi-gazdasági egyensúlyt valamilyen módon biztosítani. Véleménye szerint Írországhoz képest Románia nincs olyan rossz helyzetben, ahogy egyesek állítják, és kilátás van arra, hogy a jövő év első félévében a beruházásokra fordított források révén túllépünk a mélyponton, s nem lesz szükség további megszorító intézkedésre. – Ismerve az elnök ellentmondásos nyilatkozatait, holnap meglehet épp az ellenkezőjét fogja állítani, s letagadja, amit mondott, a sajtót vádolva ferdítéssel. – Én megkérdeztem Basescutól, kire szavazzunk az RMDSZ-jelöltek közül. Mert egyelőre úgy néz ki, hogy két liberális beállítottságú jelölt van, és biztosít-e garanciát arra, hogy megsegít minket majd, nehogy kiseperjenek a Néppártból egy liberális RMDSZ-elnök miatt. Amíg a válaszon gondolkodott, feltettem az újabb kérdést: igaz, hogy szándékosan szét akarja verni az erdélyi magyarság érdekképviseletét? – Gondolom, egyetlen percig sem hitte, hogy őszintén bevallja, ez a szándéka? – Nagyon őszinte volt. Azt mondta, ő nem igyekszik szétverni, mert szüksége van arra a formációra, amelynek volt bátorsága a megszorító intézkedéseket felvállalni. A felvetésemre, hogy ha feljutnak a "csúcsra", akkor nem fogják majd a "kistestvért" okolni minden rosszért, s odadobják martalékul a támadóknak, azt válaszolta, nem lesz erre szükség, mert minden etnikum önmagát veri szét. – Meglehetősen furcsa, hogy épp Basescutól kért tanácsot, hogy az RMKDM kit támogasson az RMDSZ- ben... – Az RMKDM elnökének joga van kikérni bárki, akár az államelnök véleményét is, főleg annak az elnöknek, akivel többször személyesen is találkoztam néppárti rendezvényeken. Tudom, hogy szerepel külföldön. – Vagy inkább leszerepel?! – Messze másként van, ahogy a sajtó bemutatja. Én testközelből tudom, hogy mekkora tekintélye van, és mennyit adnak a szavára. Sikerült túllihegni szociáldemokrata gyűlöletből a Basescu- ellenességet. Nem úgy áll a helyzet, ahogy a sajtó próbálja beállítani. – A sajtó azt közli, amit lát, hall, lefilmez. De ha már a sajtóról beszélünk, az egyik tévéadásban láttam egy felvételt, az önök kongresszusán készült, ahol az elnök azt magyarázta éppen, hogy az állam nem felelős az állampolgárokért. Erre önök mit válaszoltak? – Ez egy megvágott, egyoldalúan és rosszindulatúan bemutatott anyag volt. A teljes szöveg úgy hangzott, hogy szomorú, hogy a rendszerváltás után húsz évvel kommunista módon mindenki az államtól várja a szükségletei kielégítését. Erről le kell szokni. Egyesek egészen más berendezkedést akartak létrehozni húsz esztendő alatt, s ha tényleg demokráciát akarunk kiépíteni, akkor le kell szokni arról, hogy kommunista módon kielégítsünk minden embert. Ezután jött az a mondat, amit a sajtó felkapott. – Beállt az államfő ügyvédjének? Egyébként, bárhogy vesszük, ha mi adófizető polgárok vagyunk, és mi fizetjük Európában a legtöbb adót, akkor az államnak is van kötelezettsége velünk szemben. Az Alkotmány értelmében az állam köteles élhető életet biztosítani minden polgárának. Ehhez képest nálunk a lakosság nyolcvan százaléka a szegénységi küszöb környékén tengődik. – Ezt mi is mondtuk, s azt is, hogy feltételezzük róla a jóindulatot, de elvárjuk, hogy benyúljon olyan helyekre, ahol rengeteg pénz fekszik még, aminek az előkerítése nem tenné szükségessé, hogy nyugdíjakat faragjanak, megadóztassanak, fizetéseket levágjanak. Kimondtuk nyíltan, tudomásul vette, hogy ez az álláspontunk. – Túl sokat beszéltünk az államelnökről. Azóta volt egy SZKT-ülés, két jelölt jelentette be bizonyosra, hogy indul az elnöki székért. Eldöntötték, hogy melyik szimpatikusabb az önök számára? – Nem döntöttünk. A Kereszténydemokrata Mozgalom kongresszusi felhatalmazással, januárban, a csíkszeredai országos vezetőségi gyűlésen fog erről dönteni. Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely) 2011. szeptember 12.Erőforrás az emlékhely – Szinden avatták az 53. honvédemlékművetNem felejtik el a Házsongárdi temetőben nyugvó magyar katonákat sem A Tordához közeli Szind község környékén 1944 szeptemberében elesett 43 honvédnak állított emlékművet a szindi unitárius templom kertjében szombat délben a Szindi Unitárius Egyházközség, a Magyar Honvédelmi Minisztérium, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) és a Történelmi Vitézi Rend Észak-Erdélyi Törzse. További két kopjafa őrzi a templom udvarán eltemetett hét honvéd és a második világháborúban elesett nem magyar katonák emlékét. A kevesebb mint három százalékában magyarlakta falu emlékműavató ünnepségén elmondott beszédében Florin Pădurean polgármester éves találkozót javasolt a honvédek emlékére. A THHB működésének tizenhárom évében a szindi immár az 53. honvédemlékmű. Felállításán hazai és anyaországi egyházi és világi méltóságok, szakemberek vettek részt. A kolozsvári Házsongárdi temetőben és a zsidótemetőben elhantolt további többszáz honvéd emlékére is jelet állítanának. Az unitárius templomban 13 órától Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök hirdetett igét, majd a helybéli unitárius pap, Szabó László szólt az egybegyűltekhez. Az egyórás istentisztelet után köszöntő beszédek következtek, majd vitéz Pataky József, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) elnöke és Bálint Benczédi Ferenc leleplezte az emlékművet. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja és Szind község polgármestere, Florin Pădurean is. Mezei Csaba unitárius pap, Kiss Tibor református lelkipásztor és Florin Gheorghiu görög katolikus pap közösen áldották meg az emlékművet. Szinden 18 unitárius lakik, és a magyarok számaránya nem éri el a három százalékot. Ennek ellenére a település román polgármestere, Florin Pădurean és a görög katolikus pap, Florin Gheoghiu is eljött az emlékműállításra. (Az ortodox pópa a község határában épp keresztállítással foglalatoskodott.) Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök igehirdetésének középpontjában Mózes 1. könyve 35. fejezetének 14. verse állt, miszerint Jákob oszlopot állított azon a helyen, ahol szólott vele az Isten. – Tiszta, nemes, emberi érzés hozott ma ide minket, hogy ez ünnepi órában halljuk meg szavad, és lélekben megerősödjünk – kezdte igehirdetését Bálint Benczédi Ferenc, majd folytatta: minden ilyen emlékhely „a látható és a láthatatlan világ metszéspontja, ahol az isteni és az emberi lélek találkozik, és ennek következtében erőforrásokat hoznak létre”. – Torda környékén vér öntözte a földet, ám ebből a szeretet, a megértés és a jóság virága kell hogy kinőjön – összegzett a püspök, majd románul is szólt pár szót. Szabó László helybéli unitárius pap arra figyelmeztetett: eme 43 honvéd emlékére úgy gondoljunk, mintha apáink és nagyapáink lettek volna. – Óvjon meg minket Isten egy újabb háborútól – mondta Szabó, majd ő is románul köszöntötte a polgármestert és a görög katolikus papot. 53 emlékmű 13 év alatt Az ünnepi istentisztelet után a gyülekezet kivonult a templomkertbe, ahol a Himnusz eléneklésével folytatódott az ünnepség. Vitéz Pataky József, a THHB elnöke beszédében arra összpontosított: az utódok adósságot törlesztenek, amikor emlékművet állítanak a hazáért és nemzetért életüket áldozó honvédeknek. Patakytól megtudtuk: a THHB működése óta eltelt 13 évben 53 helyszínen állítottak emlékművet 2472 honvédnek. A Házsongárdi temetőben nyugvó 251 honvédnek is állítanának egy emlékművet, ám ennek véghezvitele még kérdéses. Egy közelmúltban napvilágra került írásos dokumentum szerint a kolozsvári új zsidótemetőben, két tömegsírban 68 honvéd nyugszik. Zárszóként Pataky köszönetet mondott azon intézményeknek és civil szervezeteknek, amelyek hozzájárultak a szindi honvédemlékmű megvalósításához. Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja kifejtette: lélekemelő minden magyar számára, hogy méltóképpen emlékezünk hőseinkre, mártírjainkra. Majd emlékeztetett arra, hogy a kommunista diktatúra alatt kemény büntetés járt az ilyesmiért. – Ma nem felelősöket, bűnösöket keresünk. Az irtózatos kegyetlenségeket nevükön kell neveznünk, és a ferdítés kultuszának eltörlésével is tartozunk katonáinknak. Fejet kell hajtanunk más nemzetek – román, német, orosz, ukrán – áldozatai előtt is, hiszen ők nem ellenségek. Ezek utódai is a közös Európa építői – hangoztatta a főkonzul, majd kifejezte abbéli reményét, hogy a pár évvel ezelőtt aláírt román–magyar hadisírápolási egyezmény végre rendbehozza a mulasztásokat. Florin Pădurean polgármester román nyelvű beszédét Rácz Norbert kolozsvári unitárius lelkész fordította. Pădurean köszönetet mondott az unitárius egyházközségnek, hogy helyet biztosított az emlékmű felállítására. Majd arra emlékeztetett: minden ember, aki a második világháborúban elhunyt, hősi halottnak tekinthető. A polgármester azt javasolta: minden évben szervezzenek találkozót az elesett honvédek emlékére. Felelősek vagyunk a múlt megismeréséért A magyarországi vitéz Cech Vilmos egyetemi adjunktus elmondta: 1977-ben járt először Erdélyben, amikor édesapjával ellátogattak Abrudbányára, ahol megtekintették Cech dédszüleinek sírját. Tordán áthaladtukkor édesapja elmondta: az Aranyos-kanyarban a honvédek által tanúsított vitézi helytállás eredményeképpen egy hónapon át sikerült feltartóztatni a hatalmas szovjet hadsereget. Cech azóta minden évben ellátogat Erdélybe családjával, és Pataky Józseffel megalakították a THHB-t, hogy ezáltal biztosítsanak szervezett keretet a honvéd emlékművek állításának. Az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének nevében Bartha Alpár unitárius lelkész mondott beszédet. – Büszkék és hálásak vagyunk azért, hogy szövetségünkből került ki az a lelkész, aki befogadta ezt az emlékoszlopot. Felelősek vagyunk a múlt megismeréséért, és nekünk is vállalnunk kell azt a küldetést, amelyet Isten ránk rótt, úgy, ahogy a honvédek vállalták küldetésüket, ugyanakkor a békét és a jövendőt kell szolgálnunk – vélekedett a lelkész. Szedilek Lenke a Kolozs Megyei Tanácsot képviselve arra buzdította a jelenlevőket: őrizzék meg anyanyelvüket, és ne hagyják se a templomot, se az iskolát. Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közép-erdélyi régiójának elnöke azt hangoztatta: ha életben maradt volna a második világháborúban elesett 300 ezer honvéd, akkor a nemzet „milliókat nyert volna”, a honvédek gyermekei és unokái által. Csép Sándor, a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke azt javasolta: a szindi gyülekezet tekintse hivatásának a honvédek emlékének továbbéltetését. „Az elmúlt 90 év arról szólt, hogy emlékeinket elveszik, temetőinkre ráépítkeznek, mintha soha nem lettünk volna” – mondta vitéz Kocsis László, az Észak-erdélyi Vitézi Rend törzskapitánya, majd kitért arra is, hogy a sok emberéletet követelő, 1944 szeptemberében és októberében lezajlott tordai csatával nem törődtek eddig a történészek: – Ne keressünk bűnösöket, de reménykedjünk, hogy ez intő példa lesz, és soha többet nem fordul elő ilyesmi – összegzett Kocsis László, majd azt kívánta, hogy a többségi román nemzetnek sok olyan polgármestere legyen, mint a szindi. Ezt követően Pataky József és Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök leleplezte az emlékművet, majd Mezei Csaba unitárius pap, Kiss Tibor református lelkipásztor és Florin Gheorghiu görög katolikus pap megáldotta azt. Szabó László unitárius lelkész köszönetet mondott az emlékmű tordai készítőjének, Péter Árpádnak és a két kopjafa megvalósítójának, a vargyasi Sütő Gábornak, akitől később azt is megtudtuk: családjában ő a 16. nemzedék, aki ilyesmivel foglalatoskodik. Az ünnepi beszédek után magyarországi és romániai világi és egyházi méltóságok koszorút helyeztek el az 53. erdélyi honvéd emlékművön, majd a Szózat eléneklésével zárult az avatás. Közreműködött az Alsó- és Felsőszentmihályi vegyeskar (Szabó Zsombor karnagy vezényletével); jelen volt még a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum tanulóiból álló 122-es cserkészcsapat nyolc tagja is. Ezt követően a résztvevőket az unitárius papilakban vendégelték meg, ahol Pataky József díszoklevelet adott át mindazoknak, akik valamilyen módon támogatták a szindi emlékmű felállítását. NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár) 2012. január 6.A dráma és a pedagógia összeolvadásaAz Országos Drámapedagógiai Napok helyszíne volt a váradi Szent László Római Katolikus Gimnázium óvodája. A kétnapos rendezvényre sokan érkeztek. A Nagyváradi Drámaműhely szervezésében 1997 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal tizenötödik éve szervezik meg a drámapedagógiai napokat, amelyre idén is számos pedagógus érkezett. A kétnapos képzés megnyitóján jelen volt Pető Csilla parlamenti képviselő, Szabó Emese a Szent László óvoda vezetője, János Szatmári Szabolcs a Partiumi Keresztény Egyetem rektora és Soós Sándor a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) Bihar megyei elnöke. Pető Csilla elmondta, hogy a drámapedagógiai képzés mögött nagyon sok év küzdelme áll, viszont mára már bátran ki lehet jelenteni, hogy Nagyvárad a drámapedagógia fővárosa lett. Hozzáfűzte: „Sokan fenntartásokkal fogadták ezt az alternatív képzést, de az évek alatt bebizonyosodott, hogy ez a módszer helytálló és sok érdeklődőt vonz.” Módszertan Továbbá a nulladik osztály kérdését vetette fel. Elmondta ez egy olyan megoldás, amellyel a fiatalok iskoláztatása nem 14, hanem 16 éves korukig tart. „Eddig 14 éves korukba végezték el a gyerekek a nyolc osztályt és sok helyen már ezután munkába állították őket. Az új törvény ezt akadályozza meg.”-tette hozzá Pető Csilla, majd elmondta, hogy azok akik a nulladik osztályokban fognak tanítani hatékonyan felhasználhatják a képzésen szerzett tudást és azok a pedagógusok is akik tanulási nehézségekkel küzdő diákokat tanítanak. János Szatmári Szabolcs a színház, templom, iskola hármasságáról beszélt, hozzátéve azt, hogy a drámapedagógia lényege az ismeret közvetítése, a közösségi élmények és az önismeret. Elmondta, hogy a PKE szívesen vendégül látja a jövőben az ilyen és ehhez hasonló képzéseket. Végezetül Soós Sándor elmondta, hogy a szervezőknek nagy kihívás a minden évben megszervezni az eseményt, de a RMPSZ és a Bihar megyei szervezet a lehetőséghez mérten támogatja a drámapedagógiai képzést. Előadók A köszöntők végén Rusz Csilla főszervező ismertette röviden a napi programot, ami után kezdetét vette a képzés. A résztvevők négy csoportot alkotva különböző témájú előadásokat hallgathattak meg hazai és magyarországi drámapedagógusoktól. Kovács Andrásné Jászfényszaruból, Bíró Gyula Szarvasról, Dr. Előd Nóra Budapestről, Kiss Tibor és Kovács Éva Fótról, Emont Rusz Mónika Párizsból, Kunné Darók Anikó és Kun Dóra pedig Jászberényből érkezett, hogy megossza drámapedagógiai tudását és tapasztalatát a résztvevő óvónőkkel, tanítókkal és tanárokkal. A képzés alatt Nemezmesék címmel kiállítást tartottak Erős Zsuzsa, Bíró Erzsébet és Bacsó Pál Erika nemez munkáiból. A kétnapos képzés előadásai: Árnyak játéka, Integrált Tantárgyak és művészeti nevelés, Bábjáték koktél, Kávémasina (egy magyar népmese feldolgozása), Philemon és Baucis (a hitestársi hűség jelképe), Jálob-játéka (testvérkapcsolat, szemet szemért elv, élelmesség-átverés határai), Személyiségfejlesztéstől a színpadig, Doja- a cigány tündér (Szécsi Magda művein kersztül bepillantás a cigány mitológiába), Bemutató gyerekekkel, A kíváncsiságvezérelt módszer, Szülői értekezletek szervezése drámás eszközökkel. Nagy Noémi erdon.ro 2012. június 18.ANI: gyanús székely tanácsosokAz Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) hétvégi tájékoztatása szerint országosan összesen 78 helyi és megyei tanácsos esetében áll fenn az összeférhetetlenség gyanúja, mert vállalkozásuk szerződéses viszonyban volt az önkormányzattal vagy annak alárendeltségébe tartozó intézménnyel. Az ANI rostáján fennakadtak Kovászna és Hargita megyei önkormányzati képviselők is. Értesítőt sem kaptak A Kovászna megyei és a sepsiszentgyörgyi helyi tanácsnak összesen hat tagját gyanúsítják összeférhetetlenséggel. Az érintettek szerint az ügynökség túloz, többen pedig azt tartják furcsának, hogy az ANI nyilvánosságra hozta a neveket, miközben az összeférhetetlenség ténye nincs bizonyítva. Tulit Attila, a megyei önkormányzat tagjának cége az ügynökség szerint 8,1 millió lej értékben, öt aszfaltozási szerződést kötött a Kovászna megyei tanáccsal és annak alárendelt intézményeivel. Tulit Attila lapunknak elmondta: újságíróktól hallott először az ügyről, hivatalosan semmiről nem értesítették. „Nekem nyomdaipari vállalkozásom van, aminek semmi köze nincs a felhozott vádakhoz. Ezek a szerződések nem léteznek” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Tulit. Lényegesen kisebb összeggel szerepel az ANI listáján a sepsiszentgyörgyi tanács képviselője, Kató Béla, akinek cége 29300 lej értékben készített bútort az önkormányzat alárendeltségébe tartozó tanintézménynek. Kató Béla lapunknak kifejtette: az önkormányzat év elején megszabja a tanintézmények költségvetését, azok pedig önálló jogi személyiségként belátásuk szerint költik el a pénzt. A tanácsos cége 2008-ban pályázat útján nyerte el egy helyi tanintézmény bútorzatának elkészítését, de véleménye szerint nincs szó összeférhetetlenségről. Ferencz Csaba sepsiszentgyörgyi tanácsos – aki a Háromszék napilap (H-Press) gazdasági igazgatója is – 84200 lejre nyújtott reklámszolgáltatást és adott utazási jegyet a helyi ökormányzatnak. „Kaptam egy értesítést az ANI-tól, abban azonban nem írják le, hogy konkrétan mivel gyanúsítanak. Válaszlevélben kértem, hogy írják le a vád tartalmát is, mivel ennek hiányában nem tudok védekezni” – mondta Ferencz Csaba. A Kovászna megyei tanács tagjának, Kiss Tibornak a cége 23900 lej értékben végzett szolgáltatásokat az önkormányzatnak. A tanácsos leszögezte: mandátuma elején lemondott a cégben való részvételéről, a vállalkozása ügyvezetője mulasztott, mert lemondását nem iktatta időben a cégbíróságon. Fazakas Tibor megyei tanácsos benzinkútja 19400 lej értékben adott üzemanyagot az oltszemi kisegítő iskolának. Ő ezzel került be az ANI látóhatárába. Elmondása szerint önkormányzati képviselőként nem köthetett szerződéseket és nem volt beleszólása a szerződések megkötésének döntéshozatalába. Az ugyancsak Kovászna megyei tanácsos Joos Stefan turisztikai irodája 1300 lej értékben foglalt szállást az Árkosi Kulturális Központban, ezért gyanúsítják öszszeférhetetlenséggel. Lapunknak elmondta: furcsának találja a vádat, hiszen nem kapott pénzt, ellenkezőleg, fizetett a szállásért, amit piaci áron foglalt le, nem kedvezményesen. Szakmaiatlan az ANI? Az ANI több Hargita megyei önkormányzati képviselő esetében is összeférhetetlenséget talált. A listát országosan is Pálffy Domokos, Hargita megyei önkormányzati képviselő vezeti: nevéhez az ügynökség által közzétett jelentés szerint mintegy 25 millió lejes összeg fűződik. Az ANI szerint 2008 és 2011 között összesen 43 olyan szerződés született a megyei önkormányzat és különböző kivitelező cégek között, melyekhez Pálffy-t üzleti érdekeltség fűzi. „Tudomásom szerint egyetlen olyan cégben sem vagyok ügyvezető vagy részvényes, amely szerződést kötött a megyei önkormányzattal. Négy éve, amikor mandátumot szereztem, a megyei önkormányzat jogi osztályával egyeztettem az esetleges öszszeférhetetlenségekről, de ilyen nem állt fenn” – nyilatkozta a Székelyhon.ro-nak a tanácsos. A listán Rafain Zoltán és Árus Zsolt neve is szerepel. Rafain személye egy csíkszeredai lakóparkban található, a megyei tanács által fenntartott szolgálati lakással kapcsolatosan merült fel. Árus nevét az ANI közleménye egy, a Hargita Megye Tanácsával megkötött 8065 lej értékű szerződéssel kapcsolatban említi, amely egy számítógépes rendszer felszerelésére vonatkozik. „Láttam én is a listát, de okosabb attól én sem lettem. Az azonban kétségtelen, hogy az ANI törvénytelenül járt el, amikor közzétette a neveket” – fogalmazott az ÚMSZ megkeresésére Árus Zsolt, aki szerint az ügynökség jócskán túllépte a hatáskörét, amikor a névlistát közzétette. Csak annyit közöltek vele, hogy törvénytelenséget követett el, arra már nem tértek ki, hogy pontosan mit. Rafain Zoltánt és Pálffy Domokost lapzártáig nem sikerült elérnünk. Horváth István, Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest) 2013. április 23.Erdélyi Fiatal Közgazdászok és Vállalkozók Találkozója - Interjú Csiszér Albert főszervezővel -CSISZÉR ALBERT főszervezőt, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciójának (röviden RIF) elnökét kérdeztem a májusban megtartandó EFIKOT-ról, Erdély legnagyobb magyar nyelvű fiatal közgazdász találkozójáról. A fiatal elnök elárulta, hogy a találkozó központi témája egy új gazdasági irányzat és gondolkodásmód lesz, mely a „Kék Gazdaság – Blue Economy” nevet viseli. Mi is valójában az EFIKOT? Az EFIKOT az Erdélyi Fiatal Közgazdászok és Vállalkozók Találkozója, mely idén immár 12. alkalommal kerül megrendezésre az RMKT Ifjúsági Frakciója, vagyis a RIF által. Az EFIKOT hagyományosan minden évben megrendezésre kerül, mindig más-más városban, ahova egész Erdélyből összegyűlnek a fiatal közgazdászok, vállalkozók, gazdasági témák iránt érdeklődők. A résztvevők szakmai előadásokat hallgathatnak meg, megismerkedhetnek neves gazdasági szakemberekkel, ugyanakkor kapcsolatokat építhetnek. Mint ezen a téren egyedülálló rendezvény megerősíti az erdélyi magyarságot, bővítve annak gazdasági ismereteit, kapcsolatait, tapasztalatait. Mikor és hol lesz megtartva? Honnan vártok résztvevőket? Az XII. EFIKOT Marosvásárhelyen lesz megtartva, a Continental Hotelben 2013. május 3-5. között. Résztvevőket várunk az egész Kárpát-medencéből, de határon túlról legfőképp Magyarországról, míg Erdélyből Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Nagyváradról, Csíkszeredából, Sepsiszentgyörgyről, Székelyudvarhelyről, de minden bizonnyal lesznek bukaresti résztvevők is. Mit jelent a Kék Gazdaság? A Kék Gazdaság egy új gazdasági alternatívát kínál a társadalmak számára a gazdasági és ökológiai válságra. Az elmélet mellett a gyakorlatban is már létező módszereket mutat be, amelyeket a természet inspirált. Günter Pauli koncepciója olyan innovációkat használ fel, melyeket a természet ihletett s melyek által teljesen ki lehetne küszöbölni a fölösleges és pazarló szemétképződést, ugyanakkor megélhetést biztosíthatna a helyi kisközösségek számára is. Miért pont a Kék Gazdaságot választottátok témaként? Úgy gondoljuk, hogy a fiatalok azok, akik legfogékonyabbak az újra és ők azok, akik a változást hozzák. Mert váltásra, változásra szükség van a mai világban és ez az újfajta gazdaság-elmélet egy jó alapja lehet ennek. Ezért szeretnénk megismertetni neves előadóink által ezt a gazdaság-szemléletet a fiatalokkal, hiszen a mi kezünkben van a jövő kulcsa. El tudnál mondani egy pár szót az előadókról? Összesen 15 előadónk lesz a konferencián, melyek 3 szekcióban fognak előadni. A konferencia fő meghívottja Charles van der Haagen, aki Günter Pauli, a Kék Gazdaság elmélet kidolgozójának munkatársa és egyben legjobb barátja, valamint dr. Kiss Tibor, aki lefordította a Kék Gazdaság című könyvet magyarra. Neves előadóink még dr. Hetesi Zsolt fizikus és matematikus, a fenntartható fejlődés kutatója, dr. Törőcsik Mária marketingszakember, a fogyasztói magatartás kutatója, egyetemi tanár, dr. Svéhlik Csaba kétszeres Európa-díjas autókonstruktőr, valamint Csibi Magor, a WWF Románia programigazgatója. Miért éri meg eljönni a konferenciára? A szakmai része a konferenciának és a téma önmagáért beszél. Ez egy olyan új terület, amelyről jó ha minden fiatal közgazdász tud. Egy kis izelítőt adtunk az előbbi kérdésnél előadóinkból is, akikért szintén megéri eljönni. Viszont ezen kívül a konferenciának van egy hatalmas hozzáadott értéke, mégpedig az hogy a szűk két nap során összekovácsolódik egy remek fiatal közösség és egy olyan közeg alakul ki, amely megfelelő teret nyújt az ismerkedésre, kapcsolatépítésre. Ezt fűszerezi a kitűnő hangulat és a fiatalos alternatív programok. Mit is csináltok valójában ti, RIF-esek? A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) Ifjúsági Frakciójaként (RIF) a fiatal közgazdászok országos szervezete vagyunk. Célunk összefogjni, találkozási felületet biztosítani, illetve szakmai ismereteket, programokat nyújtani a gazdaság iránt érdeklődök számára. Ami a rendezvényeinket illeti márciusban már szerveztünk egy branding témakörű konferenciát, illetve tervben van a XII. EFIKOT után ősszel egy újabb konferencia megrendezése, hogy csak a fontosabb programokat említsen. Ezen kívül még rengeteg nem konferencia jellegű rendezvényünk van, mint pl. klubtevékenységek, képzések, csapatösszerázó programok. Azon személyek pedig, akik szeretnének többet tudni ezekről követhetik eseménynaptárunk a RIF honlapján: www.rif.ro Akinek felkeltettük a figyelmét és jelentkezne a konferenciára, hol teheti meg és mit kell még tudnia ezzel kapcsolatosan? A konferencia Marosvásárhelyen lesz megszervezve a Continental Hotelben*** május 3-5 között. A teljes programról, előadókról, részvételi díjakról és jelentkezési lehetőségekről a rendezvény honlapján lehet olvasni: https://efikot.rif.ro/. Erdélyi Riport (Nagyvárad) 2013. május 18.Huszonöt éves a Csík ZenekarAz egész esztendő a 25. születésnap jegyében telik a friss Kossuth-díjas Csík Zenekar számára; tegnap este jubileumi koncertet tartottak Budapesten a Művészetek Palotájában. Azokat a népzenészeket hívták meg vendégként, akiknek a munkássága megalapozta muzsikájukat. „A nyolcvanas évek vége felé ismét felfelé ívelő hullámba jutott a népzene Magyarországon, akkoriban került előtérbe az Ökrös, a Tükrös vagy az Egyszólam zenekar, és szerencse, hogy akkor indultunk mi is” – magyarázta Csík János. A Csík Zenekar számára az országos ismertséget az autentikus népzene magyar könnyűzenei feldolgozásokkal történő vegyítése hozta meg. Az áttörés ebből a szempontból a 2005-ben kiadott, Senki nem ért semmit című album volt a Kispál és a Borz három számának (Ugyanazokat, Dal teázáshoz, De szeretnék) átgondolásával, de a nyitást már a négy évvel korábbi, A kor falára című anyag is jelezte: ezen az albumon szerepel az Én vagyok az, aki nem jó című cimbalmos dal, és a magyarpalatkai lassú cigánytánc, amely átúszik szvingritmusba. 2012 augusztusában a Sziget Fesztivál Nagyszínpadán tizenötezres közönség előtt léptek fel Szörényi Levente, Bródy János, Presser Gábor, Földes László Hobo, Kovács Kati, Kiss Tibor, Lovasi András és Ferenczi György társaságában. A Csík Zenekar Daloskönyv című projektje olyan dalok feldolgozásait tartalmazta, amelyek a zenekar magánmitológiája és a magyar könnyűzene története szempontjából egyaránt fontosak, és amelyek így hidat teremtettek a műfaj különböző nemzedékei között is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. május 23.Zenei programok az I. Szent László NapokonA 2013. június 28–30. között esedékes Szent László Napok keretében igényes könnyűzenei programok várhatóak: Rúzsa Magdi valamint a Csík zenekar és barátai egyaránt fellépnek a rendezvényen, ugyanakkor a Csokonai Színház népszerű előadóművészeinek közreműködésével egy operettestre is sor kerül. „1985. november 28-án születtem Vrbas városában, Vajdaságban, első dolgom az volt, hogy ordítottam egy nagyot. Nos, azóta ragaszkodom Én, Rúzsa Magdi a hangomhoz. 2006. május 20-án újjászülettem, amikor megnyertem a Megasztár című vetélkedőt és végre lett közönségem, megnőtt a lelkem és megígértem: ezentúl adni fogok, már amit az ember a hangjával adni tud. Semmi mást nem kérek, csak erőt, hogy végig tudjam járni az utamat. Az angyalok velünk…” – vallja Rúzsa Magdolna, akiért azóta egy ország rajong. Népszerűsége Nagyváradon is töretlen, ezért az I. Szent László Napok szervezői úgy gondolták, itt az ideje, hogy a nagyváradi nagyközönség is örvendhessen azoknak a bizonyos „ajándékoknak”, amelyekről a fentebbi vallomásában beszélt, és amelyek egyszerre sugározzák a zene feltétel nélküli szeretetéből fakadó életörömöt, a profizmust és az Istentől kapott, áldott tehetséget. Rúzsa Magdolna 2013. június 28-én, pénteken 21 órai kezdettel a nagyváradi Rhédey-kertben lép színpadra. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak az ingyenes koncertre. Az immár Kossuth-díjas, idén fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Csík zenekar tagjai néhány hónapon belül másodjára koncerteznek Nagyváradon. A Szent László Napokon barátaikkal, Kiss Tiborral (Quimby) és Lovasi Andrással (Kispál és a Borz, Kiscsillag) közösen fognak színpadra lépni. Az elmúlt 25 évről így vallanak saját honlapjukon: „Ahogyan a szerelem is tud gyönyörű ugyanakkor gyötrelmes lenni, úgy a népzene szeretetében eltelt 25 év is tudott göröngyös útra vinni, illetve egekig felemelő boldogságot adni. Kívánom mindazoknak, akik kíváncsian figyelemmel kísérik a munkánkat, hogy még sokáig leljenek örömet koncertjeinken az általunk játszott dallamok hallgatásában. Ezzel magunknak is kívánom ezt, hiszen hosszú ideig szeretnénk még mosolygó szemű, boldog, meghatott arcokat látva játszani, tudva: van kinek muzsikáljunk.” A Csík zenekarral és barátaikkal június 30-án, 21 órakor találkozunk a Rhédey-kertben! “Csak érted élünk szép hazánk!” címmel a debreceni Csokonai Színház népszerű előadóművészeinek közreműködésével, szombat este, szintén 21 órai kezdettel a magyar operettirodalom legnépszerűbb slágerei csendülnek fel a Rhédey-kertben. Azt megelőzően, 19:30-tól pedig Shakespeare-paródiákat mutatnak be a debreceni színművészek. De nemcsak a zenei programok miatt érdemes a váradiaknak kilátogatniuk a Rhédey-kertbe: számos kulturális és szórakoztató programokkal várják az érdeklődőket a három nap során. Érdemes tehát figyelemmel kísérni a Szent László Napok programját a Facebook közösségi oldalon, valamint a www.szentlaszlonapok.ro honlapon. erdon.ro 2013. június 27.Szent László Napok világi szemmelGenerációkat átfogó és a lokálpatriotizmust erősítő programokkal készültek a pénteken rajtoló nagyváradi Szent László Napok szervezői – ecsetelte a sajtó képviselőinek Mihálka Melinda. A programfelelős tegnapi tájékoztatása szerint a rendezvény tervezésekor bőven voltak ötleteik, de a három napos korlát miatt ezek közül többet is kénytelenek voltak jövőre halasztani. Mert, ahogy arról lapunk korábban beszámolt, a fesztivált hagyományteremtő szándékkal indítják útnak. Zatykó Gyula főszervező ismételten jelezte: világi vonalon is szeretnék megismertetni a helyi és környékbeli lakosokkal a városalapító lovagkirály munkásságát. Meglátásuk szerint a fiataloké a jövő, így különös hangsúlyt fektettek a gyermekprogramokra, amelyek a legendák mentén, játékos formában ismertetik meg a kicsikkel a hagyományokat. Ezeket a foglalkozásokat szombaton délelőtt tartják a Rhédey-kertben (Bălcescu park), amely a többi fesztiváljellegű eseménynek is helyszíne lesz. Mint elhangzott, a városvezetés nem csak anyagilag nem támogatatta a rendezvényt, hanem még közteret sem volt hajlandó a szervező Szent László Egyesület számára biztosítani, így végül a központhoz közeli zöldövezetet bérelték ki. A szervezők elmondása szerint Ilie Bolojan polgármester azt is jelezte, hogy a péntek délutáni hivatalos megnyitón nem tud részt venni, mert nem lesz Nagyváradon, azt pedig még nem tudni, hogy küld-e valakit maga helyett a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében esedékes fesztiválindítóra. Szent László szobrának megkoszorúzása után ugyanis a tanintézetben mond beszédet többek között Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete és Magdó János kolozsvári főkonzul is. A kincses várostól amúgy segítséget is kaptak a szervezők, a Kolozsvári Magyar Napok rendezői sátrakat és standokat biztosítottak a váradiak számára. „A térség fesztiválja lesz, biztos vagyok benne, hogy a határon túlról is sokan át fognak jönni a hétvégén" – mondta Zatykó, remélve, hogy az időjárás is partnerük lesz a hétvégén. Mint korábban beszámoltunk, a háromnapos eseménysorozat alatt lesznek könyvbemutatók, borkóstolók, előadások Szent Lászlóról, szervezett keretek között találkozhatnak a Váradról elszármazottak, az érdeklődők találkozhatnak Kemény Dénes vízilabdaedzővel, a fő attrakciók pedig az esti koncertek lesznek. Pénteken Rózsa Magdi, vasárnap pedig a Kiss Tiborral és Lovasi Andrással közösen fellépő Csík zenekar lesz a sztárvendég, szombaton pedig operett estet tartanak. Vásárhelyi-Nyemec Réka Krónika (Kolozsvár) 2013. július 1.Először szerveztek Szent László Napok – Nagyváradi Magyar Napok címen rendezvénysorozatot Nagyváradon. A fesztivált a Szent László Egyesület, továbbá tizenegy társszervező és tizenhét partnerszervezet hozta létre. A három nap alatt a Rhédey kertbe, a Partiumi Keresztény Egyetem termeibe, a Moszkva Kávézóba, a Góbé Csárdába látogathattak el a váradiak.Péntek kora délután a Csökmői Ifjúsági Fúvószenekar toborzójával indult a programsorozat, majd a Szent László-szobor megkoszorúzásával folytatódott. Az ünnepélyes megnyitón Zatykó Gyula főszervező és Tőkés László házigazda indította a rendezvénysorozatot, az esti Rúzsa Magdi-koncert pedig mintegy hatezer résztvevőt vonzott. Szombaton főzőversennyel, gyermekprogramokkal, Szent Lászlóról és koráról szóló előadásokkal, kiállításokkal, filmvetítéssel, kvízvetélkedővel, komolyzenei koncerttel folytatódott a program, párhuzamosan több helyszínen. A Szigligeti Színház emeleti előcsarnokában egy rendkívüli zenés születésnapi köszöntő keretében ünnepelték meg Az ifjú W. újabb szenvedései című előadás váradi bemutatójának 40. évfordulóját, a Metropol Group fennállásának 45. évfordulóját, továbbá Szabó József Ódzsa rendező 85. születésnapját. A Rhédey kertben zajló egész napos programok során a helyszín egyfajta szabadtéri alkotóműhellyé vált, ahol gondtalanul lehetett nemezelni, szövőszékben szőni, üveget fújni, festeni, csuhétárgyakat készíteni, varrni és hímezni. A játékok között Szent László alakját és korát, illetve a lovagkirályhoz fűződő legendákat is felelevenítették, valamint egy meseszekeret csodálhattak meg a gyerekek. Az este során a debreceni Csokonai Színház, valamint a budapesti Magyar Állami Operaház művészei léptek fel egy fergeteges komédiával, valamint operettslágerekkel. Zatykó Gyula EMNP-alelnök és főszervező a Transindexnek elmondta, mintegy harmincezren fordultak meg a három nap alatt a Szent László-napok rendezvényein, a legsikeresebbnek mindenképpen az esti koncertek bizonyultak. A Szent László-napokon Rúzsa Magdi mellett a Csík Zenekar és barátai (Lovasi András, Kiss Tibor) lépett fel, valamint operettestet is rendeztek Bódi Marianna (szoprán), Haja Zsolt (bariton), Böjte Sándor (bariton) és Balla Melinda (szoprán) részvételével. Zatykó úgy véli, az idei kiadással bebizonyosodott, hogy van igény a Kolozsvári Magyar Napokhoz vagy a Kalotaszegi Magyar Napokhoz hasonló fesztiválra Nagyváradon is, és azt reméli, jövőre már önkormányzati támogatással valósulhat meg a rendezvény. Idén ugyanis pályázatokból és magántámogatásokból szervezték meg a Szent László-napokat; a támogatás pedig sokszor nem pénzben, hanem termékekben vagy infrastruktúrában nyilvánult meg – mondta Zatykó Gyula. A főszervező azt is kiemelte, hogy a fesztiválnak a városimázs-építésben is szerepe lehet, tehát mindenképpen számítanak következő kiadásra is.(közlemény/hírszerk.) Transindex.ro 2013. augusztus 23.Kossuth-díjas zenészek a kincses városbanÓriási közönségsikernek bizonyult szerda este a Csík zenekar és barátai fellépése, a Kolozsvári Magyar Napok első főtéri nagy koncertjén megtelt nézőkkel a Főtér. Egyikük az előadás vége felé meg is jegyezte: ha labdarúgó mérkőzés lenne a Kolozsvári Magyar Napok, akkor a Csík zenekar koncertje az ötödik percben rúgott gólnak felel meg, azaz kezdésnek pazar. A Kossuth-díjas magyarországi népzeneegyüttes meghívottja a szintén Kossuth-díjat nyert Földes László “Hobó” és Lovasi András volt, akik élen jártak a jó hangulat megteremtésében. Az idén fennállásának 25. évfordulóját ünneplő zenekar több mint másfél órás műsora azok számára is bőven tartogatott meglepetéseket, akik rendszeresen ellátogatnak Csík Jánosék erdélyi koncertejeire. Hobó két dal között József Attila verseket szavalt, elővezették a kultikusnak számító Kex együttes Elszállt egy hajó a szélben című slágerét, Lovasi András szólólemezéről pedig az Apa övének a csatja című, ritkán játszott dal is megszólalt, mi több, az egyik erdélyi népdal-összeállítás alkalmával színpadra invitálták Erdély egyik legismertebb prímását, a kalotaszegi Fodor “Neti” Sándort is. A koncertet megelőző közönségtalálkozón Szabó Attila, a Csík zenekar gitárosa és hegedűse úgy nyilatkozott: szeretnek Erdélybe járni, hiszen az a muzsika, amit játszanak eredeti formájában a leginkább itt maradt fenn. A Kolozsvári Rádió szervezte eseményen ugyanakkor a kincses város érdeklődő közönsége megtudhatta, a Csík zenekar Lovasi András javaslatára kezdett el könnyűzenei feldolgozásokkal foglalkozni, az első világzenei elemeket is tartalmazó lemezük a Senki nem ért semmit rögtön sikert aratott. A három éve feloszlott Kispál és a Borz együttes basszusgitárosa és frontembere elmondta, 2001-ben – amikor épp a szólólemezét készítette – találkozott a Csík zenekar zenészeivel, a környező balkáni népzenét játszó együttesek példáját emlegetve győzte meg őket, hogy nyissanak a könnyűzenei műfajok felé. Majorosi Marianna a zenekar énekese az alternatív rockdalok feldolgozása kapcsán elmondta: a dalok megformálásával nem volt gondja, hiszen technikailag ez nem jelentett nagyobb kihívást a népdalokénál. Hozzáfűzte, kisebb nehézsége a szövegekkel támadt, hiszen Lovasi András vagy Kiss Tibor szövegeivel szemben a népdalok szövege jóval egyszerűbb. A beszélgetés során elhangzott, a rockmuzsika és a népzene közti átjárást Szabó Attila biztosította a zenekarnak, hiszen gitárosként ő korábban rockzenész is volt, nem mellesleg hat éves korától hegedül. Ugyanakkor néhány kulisszatitokba is betekintést kaphattunk. Majorosi Marianna például elárulta, hogy a legnépszerűbb feldolgozásukban – Quimby: Most múlik pontosan – azért nem szerepel fúvós hangszer is, mert amikor elkészítették a dal népzenei változatát, a fúvósuk fáradt volt és inkább aludni ment. Azt is megtudhattuk, hogy sikerüknek köszönhetően ma már a könnyűzenét játszó zenekarok keresik fel őket, hogy dolgozzák fel egyik-másik dalukat. Érdekességként megemlítették, hogy az egyik videómegosztó oldalon, a Most múlik pontosan az egyik erdélyi hozzászóló régi erdélyi népdalnak nevezte, sőt esküdni mert rá, hogy többször hallotta otthon. Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely Krónika (Kolozsvár) 2013. szeptember 10.Újraválasztották Kelemen KálmántTisztújító platformgyűlést tartott szombaton az RMDSZ kereszténydemokrata platformja, az RMDSZ főtitkársága képviselője, Juga Tibor jelenlétében. Kongresszusi határozat szól arról, hogy a platformoknak meg kell újulniuk, és tisztújítást kell tartani, amellyel igazolják az elnök és az alelnök SZKT-tagsági minőségét. A platform újraválasztotta elnöknek Kelemen Kálmánt, alelnöknek pedig Kiss Tibort. Kelemen Kálmán Noam Chomsky, a Massachusetts Institute of Technology nyelvészprofesszora politikai tízparancsolatának felolvasásával kezdte beszédét, aki szerint, sikeres politizálásnak, a hatalom megszerzésének érdekében az emberek agyát és figyelmét le kell foglalni másod- és harmadrangú problémákkal, figyelmüket el kell vonni a valós ügyekről olyan problémákkal, amelyek érzelmileg erősen megérintik őket. Mert az egyéniséget nélkülöző nyájat mindig könnyebb irányítani, ellenőrizni és befolyásolni. Kelemen Kálmán feltette a kérdést, hogy ők mint politikai mozgalom mit kezdhetnek ezekkel a "tanokkal", hiszen ennek már a programjuk első pontja is ellentmond. – Feltettem a kérdést, hogy mit kezdhetnek ezzel a kereszténydemokraták? A választ is megadtam, Márton Áron gondolatait híva segítségül, aki azt mondja, hogy egy nemzet, legyen az kicsi vagy nagy, csak akkor maradhat meg, és akkor van jövője, ha művelt egyéniségeket munkál ki, akik tisztában vannak azzal, hogy a tehetséget néha akár áldozatok árán is arannyá kell változtatni a népnevelés érdekében. Ez a mi rövid válaszunk a tízparancsolatra: mi, kereszténydemokraták nem a professzor tanácsait fogjuk követni. Csak akkor akarunk a hatalomba kerülni, és a hatalomban megmaradni, ha azt erkölcsös, becsületes eszközökkel fogjuk tudni folytatni – nyilatkozta a Népújságnak Kelemen Kálmán. Az elmúlt időszak kiértékelése során az elnök elmondta, hogy a kereszténydemokrata platform az RMDSZ-en belül mindig arra törekedett, hogy a kiélezett egyenlőtlenségeket tompítsa. Hangsúlyozta: továbbra is jelentős a mozgósítóképességük, ezért, úgy gondolja, akárhány új politikai alakulat jöhet létre Erdélyben, a Kereszténydemokrata Mozgalom nem írható le. A platformgyűlésen jelen volt Sógor Csaba Európai Parlamenti képviselő, aki elmondta, nem mindig egyszerű Európában keresztény elvű politikusnak lenni, hiszen nem mindenki örül annak, ha egyesek a keresztény értékekről beszélnek a parlamentben. Véleménye szerint azonban a kereszténydemokratáknak az a dolguk, hogy a politikából se engedjék kiveszni az olyan értékeket, mint a szubszidiaritás, a szolidaritás vagy a szorgalom. A kereszténydemokraták tanácskozásán elhangzott, hogy hallatni kívánják a hangjukat a jövő évi európai parlamenti választásokon. Kelemen Kálmán úgy nyilatkozott: a kereszténydemokrata platform, a társulat és a mozgalom is támogatja Sógor Csabát, amennyiben indulni kíván egy újabb mandátumért a jövő tavaszi európai parlamenti választásokon. A tanácskozáson határozatot fogadtak el arról, hogy a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom támogatja az Egy közülünk európai polgári kezdeményezést. Ennek tárgya minden ember élethez való jogának védelme, a fogantatástól kezdve, minden területen, ami EU-s hatáskörbe tartozik. Az Európai Unió Bizottsága a Brüstle vs. Greenpeace ügyben kimondta, hogy az embrió az ember fejlődésének kezdete. Ezért az unió ne támogasson anyagilag olyan kutatásokat, amelyekben emberi embriók semmisülhetnek meg – olvasható a kezdeményezésben, amelyet 2013. október 31-ig lehet aláírni a www.oneofus.eu honlapon. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2014. május 24.Balaton PetraRegionális gazdaságfejlesztés: a székely akció (1902-1920) A nagyarányú kivándorlás és a romániai munkavállalás megfékezése céljából nagyszabású program indult a leszakadó régió felzárkóztatására. Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a XIX. század végén figyelt fel a magyar közvélemény a nagyarányú székely kivándorlás és a romániai munkavállalás miatt. A hagyományos székely társadalom és intézményrendszer, valamint az ahhoz kapcsolódó ún. „megtartó” életmód – amelynek alapja az örökös katonai szolgálat és a családi önfenntartó gazdálkodás volt – a XIX. század közepén nagy átalakuláson ment keresztül a modernizáció és a polgári átalakulás hatására. A termelési-értékesítési stagnálás, a hitel- és értékválság nagymértékben a liberális gazdaságpolitika intézkedéseinek (birtokrendezési törvények, különösen az erdőtörvény, a tagosítás és az arányosítás) következtében alakult ki, amely megváltoztatta a falu belső munkarendszerét és stabilitását. Különösen az öt hold alatti, illetve birtoktalan réteg megélhetése került végveszélybe. Magyarország „keleti védőbástyája”-ként emlegetett Székelyföld szerepe geopolitikai fekvése miatt nemzeti szempontból is felértékelődött, és a regionális érdekek mellett az összmagyarság nemzetpolitikai érdekével kapcsolódott össze. Állami és társadalmi szerepvállalás Székelyföld fejlesztésére A leszakadó régiók fokozatos felzárkózása a Kereskedelemügyi Minisztérium állami iparfejlesztésének köszönhetően az 1880-as évektől megindult, amit az 1890-es években az európai gabonaértékesítési válság elhúzódása következtében a mezőgazdaság fokozottabb állami támogatása követett. Az 1889-ben létrehozott önálló agrártárca költségvetése évről évre emelkedett (az állami összkiadások 4,6%-5,7%-ra), reformok egész sora született az agrárgazdaság területein. Az 1890-es években alakuló központi kormányszervek mellett azonban későn és kellő koordináció nélkül, több esetben hiányosan épültek ki a tárca külső szakigazgatási szervei. Így a feladatok egy részét az önkéntes társuláson alapuló különböző társadalmi szervezetek (egyesületek és szövetkezetek) látták el. Darányi Ignác miniszter (1895-1903 és 1906-1910) ismerte fel, hogy nagyobb és közvetlenebb szerepet kell vállalnia a fejlődésben elmaradt térségek felzárkózásának elősegítésében. A közép-európai térségben nem volt újkeletű a leszakadó régiók állami fejlesztése, hiszen Ausztriában is kormányzati beavatkozás segítette elő a magas hegyvidéki területeken az alpesi tejgazdálkodás megteremtését. Az agrártárca gazdaságpolitikai fordulatára az 1896. évi képviselőválasztások után került sor: a megválasztott szabadelvű országgyűlési képviselők a legsúlyosabb gazdasági és szociális helyzetű peremterületeken, Székelyföldön és Kárpátalján emlékiratokban sürgették az állami fejlesztést. A székely akció fogalmát és megindítását Sándor József, az EMKE főtitkára javasolta először 1896 októberében. A Földmívelésügyi Minisztérium együtt kezelte a két vidék akcióját, és az emlékiratok tanulmányozása után úgy döntött, hogy Kárpátalján egy állami (rutén, később hegyvidéki) segélyakciót indít. Darányi miniszter a beavatkozást „a Kárpát hegyvidék egész láncolatára kiterjesztendő későbbi ténykedés kiindulópontjának” tekintette. A székely társadalom mozgalmat indított az állami támogatás beindítása érdekében, és a marosvásárhelyi értelmiségiek agitációjának köszönhetően mintegy félszáz székely társaság alakult országszerte. A magyar (Országos Magyar Gazdasági Egyesület) és erdélyi egyesületek (Erdélyi Gazdasági Egyesület, Erdélyi Kárpát Egyesület) nagyszabású kongresszus megrendezésével kívánták a székely akció elindítását sürgetni. Darányi nem várta meg az egyesületek vitája miatt 1902 nyarára elhalasztott kongresszust, hanem az 1902. évi költségvetésben elkülönített 108 ezer Korona pénzösszeg felhasználására egy megyei hatóságok felett álló bizalmas szervet, az ún. „székely kormánybiztosságot” hozott létre Marosvásárhelyen június 1-jétől. Nagy visszatetszést váltott ki Sándor János kormánypárti főispán kinevezése a függetlenségi elveket valló székely társadalom élére. Általános vélemény volt, hogy a birtokviszonyok, jogbizonytalanság megszüntetése és a telekkönyvek rendezése előtt egy céltudatos gazdaságfejlesztő program keresztülvitelére nem lehet gondolni Székelyföldön (Maros-Torda, Udvarhely, Csík, Háromszék megyékben). A székely akció gazdaságfejlesztő politikája és munkaprogramja A kormánybiztosság a helyi viszonyok figyelembevételével a központi kezdeményezések, a támogató beavatkozás végrehajtó hivatala lett. A meghatározott, folyamatosan növekvő költségvetési kerettel rendelkező, szigorú elszámolási rendszer alapján működő, általános feladatkörű hivatal helyzetfeltáró, javaslattevő, falvakkal kapcsolattartó, felvilágosító és tanácsadó feladatkörrel is bírt. A gazdaságfejlesztő program sikeressége a kirendeltségi vezető (Sándor János 1903 novemberéig, Koós Mihály 1917. július 14-ig) mellett a kulcsfeladatokat ellátó gazdasági tisztviselőktől függött (Bíró János, Drexler Béla, Auffenberg Ágoston, Rédiger Béla, Csérer Lajos, Szemere Bertalan, Kiss Tibor). A helyi megbízottak (1911-től gazdasági felügyelők) a megyékben az akció minden részletére kiterjedő feladatkörrel rendelkező kulcsfigurákká váltak (Benkő Pál Háromszék, enesei Dorner Béla, Székelyhidy Viktor Udvarhely és Kiss Ernő Csík megyékben). A közép- és nagybirtokosok érdekeit képviselő megyei gazdasági egyesületek a helyi elit nagyobb bevonását és érdekeik figyelembevételét hiányolták. Problémát jelentett, hogy a hivatal viszonya rendezetlen volt a tárca többi külső szakigazgatási szerveivel is. A hivatal gazdaságfejlesztő politikája keretében az egyszerű anyagi segítségnyújtáson túl a térség önerejéből történő talpra állítását, a jövedelmező gazdasági rendszer meghonosítását célozta a társadalmi önsegélyezésre és kezdeményezésre is számítva. A vezetőség államsegéllyel mindig csak a közösségeket vagy a közösség javára szolgáló intézményeket támogatta: egyrészt olcsó kamatú (2,5-4%-os), 1,5-3 év alatti visszafizetési kötelezettségű kölcsön formájában, másrészt készpénzfizetés ellenében 10-30%-os árkedvezménnyel. Az állami támogatás feltétele volt a hozzájárulási kötelezettség (pénz, kézi- és igáserő, telek, épület) teljesítése. A hivatal egyéni alkalmi segélyezéssel csak rendkívüli esetben foglalkozott. A székely akció a gyakorlati tapasztalatok hiánya és az állandóan felmerülő újabb feladatok miatt folyamatosan fejlődő, alakuló kormányprogramnak tekinthető. Ennek jele, hogy a hivatal fennállása alatt átalány-költségvetéssel rendelkezett. A kormányprogram az 1902. augusztus 28-30-án Csíktusnádon tartott első székely kongresszus gazdaságfejlesztő javaslatait tekintette kiindulási alapnak, amely nagyarányú állami beavatkozás szükségességét fogalmazta meg. Molnár Józsiás függetlenségi országgyűlési képviselő „ellenkongresszust” szervezett szeptember 13-án Kézdivásárhelyen, amely határozataival a kormányzat és a kirendeltség arányosításra, tagosításra és erdőügyre vonatkozó programjára akart hatást gyakorolni. Sándor János kormánybiztos és Koós Mihály segédtitkár azonban a tusnádi kongresszus – elsősorban mezőgazdaságra vonatkozó – határozatainak figyelembevételével dolgozta ki a kirendeltség munkaprogramját 1904 márciusára, 27 ívnyi (218 oldal) terjedelemben. Az akció célközönsége a parasztságnak mintegy 30%-át kitevő, családi gazdálkodást folytató, árutermelésbe bekapcsolódó, korszerűsítéseket is eszközlő kis- és középparaszti réteg volt. A jobbmódú és értelmesebb gazdák, falvanként 40-50 fő, a XX. század elejére felismerte a gazdasági korszerűsítés szükségességét a hagyományos gazdálkodást fenntartó romantikus szemlélet helyett. A helyi vezetők (lelkészek, tanítók, jegyzők és szolgabírák) mellett a hangadó gazdák megnyerése nélkülözhetetlen volt a gazdasági akció kivitelezésében, a községszintű ügyek lebonyolításában. Sokrétű feladatkör A hivatal munkáját a felülről jövő modernizáció és a tapasztalati tudás, hagyomány konfliktusa kísérte. A bizalmatlanság különösen az első 3-4 évben volt nagy. A fejlettebb, nyitottabb régiókban több eredmény született, mint az archaikusabb, elzártabb vidékeken. A kirendeltség az első években felkarolt tevékenységek tömegével nem tudott megbirkózni (infrastruktúra, tutajozás, ipar, bányászat, gyermekvédelem, fürdőügy, vadászat, halászat) és a kezdeti sokrétű, rendkívül komplex, „teljesíthetetlen” és naivnak tűnő programcsomagból 1905 után a mezőgazdasági tárcára háruló feladatok kerültek előtérbe. Így a belterjes mezőgazdaság és az állattenyésztésen alapuló gazdálkodási rendszer meghonosítása, valamint a falusi társadalom megszervezése. A Magyar Gazdaszövetség kötelékébe tartozó gazdaköri lefedettség különösen Udvarhely megyében volt magas (90%), ahol a tanítókar aktivitására már a korszak sajtója is felfigyelt. Minden megyében voltak „kiemelt”, élenjáró és sok támogatást élvező gazdakörök, például Udvarhely megyében Siménfalva, Homoródszentpál vagy Háromszék megyében Felsőcsernáton és Gidófalva. A gazdakörök keretében szerveződött meg a gyakori perlekedések ellensúlyozására a falusi békebírák intézménye 1907-től. Az Országos Központi Hitelszövetkezet (1898) kötelékében alakult hitelszövetkezetek (68-90%-os lefedettséggel a megyékben) az uzsorakamatot visszaszorították ugyan, de a hiteligényeket nem tudták kielégíteni. A Hangya kötelékében alakult fogyasztási szövetkezetek az infrastruktúra hiányosságából adódó kereskedelmi verseny miatt születtek meg, elsősorban a falvak saját kezdeményezésére. Az értékesítő szövetkezetek kedvezőbb eladási lehetőséget biztosítottak Székelyföld termékeinek a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete segítségével, illetve a gazdasági szükségletek beszerzésében (vetőmag, gazdasági gépek). Maros-Torda megyében és a Homoród-mentén tejszövetkezetek alakultak, és az első magyarországi állatbiztosító szövetkezet is Székelyföldön alakult meg. A fejlettebb településeken a gazdatársadalmi szervezetek közös otthonának népházak (szövetkezeti házak) épültek az 1910-es években. A falumodernizációt és vidékfejlesztést szolgáló épületek több mint negyedét a magyar szecessziós építészet egyik legjelentősebb alakja, Toroczkai Wigand Ede (1870-1945) tervezte. A székely akció „hivatalos építészének” szociális célzatú tervei a külföld figyelmét is felkeltették. A kiépülő népkönyvtárhálózat, a gazdasági ismeretek közvetítését célzó elméleti (téli gazdasági előadások, mintagazdaságok, a tordai alsóbb gazdasági iskola) és gyakorlati tevékenység (határbejárás, tanulmányutak szervezése) a (szak)ismeretszerzés szempontjából hoztak eredményeket. Az ingyenes jogsegély keretében fizetett ügyvédek díjmentesen nyújtottak tanácsot a jelentkező kisgazdáknak. A gazdaságfejlesztő program segítő közegként közreműködött a tenyészcélok megállapításában, valamint a megfelelő mennyiségű és minőségű tenyészállatok beszerzésében, fajtaváltással, illetve frissítéssel összekötve. Az állatlétszám terén nem történt áttörés, sőt a kulcsfontosságú szarvasmarha-tenyésztésben nagyarányú visszaesés következett be. Koós Mihály az agrárfejlődés velejárójának (a tagosítás okozta legelőhiány, a haszonelvű gazdálkodás megjelenése) tartotta a sok kritikával kísért nyugati marhafajták terjesztését. A tartásmódban sem történt minőségi változás, bár az állatdíjazások és kiállítások révén elkezdődött a szemléletváltozás. A húsfogyasztás növelését, valamint keresetkiegészítést szolgálta a baromfi- és nyúltenyésztés propagálása. A Magyarországon először végzett szervezett legelőjavításoknak köszönhetően javult az állatállomány eltartásának lehetősége, és számos mezőgazdasági kísérletre is sor került. A rendszeres legelőgazdálkodás keretében csordaitatók hálózata jött létre Udvarhely és Háromszék megyékben, illetve országos viszonylatban is jelentős eredmény született a vízmosáskötések terén Udvarhely vármegyében. 1907-től kezdetét vette a szegény székely községek vízellátásának megoldása vízvezeték-hálózat kiépülésével és kutak fúrásával. Az ellenőrzött, jó minőségű vetőmagok szervezett kiosztásának köszönhetően a terméshozam javult, és új növényfajták, köztük a takarmánynövények meghonosodása vette kezdetét. Az akció a szőlőterületek felújítása, a gyümölcstermelés és zöldségtermelés mellett a tejgazdálkodás és a méhészet fejlesztésével bővítette a megélhetés lehetőségeit. A gazdasági gép- és eszközkiosztás révén eddig ismeretlen és elérhetetlen gépek kerültek gazdaköri használatba, még ha számuk nem is volt sok. A (mű)trágyázás terjesztése viszont lassan haladt. Sok vita kísérte a hivatal 1909-ig végzett munkásközvetítő tevékenységét. Nosztalgikus elemnek tekinthető a keresetkiegészítést szolgáló háziipar „erőltetése”, amely nem tudta felvenni a versenyt a gyáripar konkurenciájával szemben. A gazdasági akció egyénileg sokat adott, de a társadalmi és szociális problémák terén (hitelügy, parcellázás és birtokrendezés) nem hozott elmozdulást. A vezetőség munkaprogramja 1908-tól, az akció területi kiterjesztésével megingott, mert a szórványmagyarság (Kolozs és Szilágy megyék, Alsófehér megye 58 magyar községe) gazdasági támogatása, az eltérő gazdasági, társadalmi és földrajzi régiók fejlesztése meghaladta erejüket. Ettől kezdve az erdélyrészi gazdasági akció illetékessége nemcsak megyékre (1911-től Hunyad, 1912-től Szolnok-Doboka megyékre), hanem egyes település(ek)re is kiterjedt, így Héjjasfalvára (Nagyküküllő megye), 1911-től Beszterce-Naszód vármegye öt Sajó menti községére. A román képviselők az elmaradott Torda-Aranyos vármegye topánfalvi járásának bevonását sürgették 1906-tól, a Román Nemzeti Párt a románlakta területek segélyakcióba bevonását 1910-től. A kirendeltség vezetősége 1907-1910-re elszigetelődött a társadalmi közegektől (egyesületek, társaságok), viszonya megromlott a marosvásárhelyi székhelyű Székely Társaságok Szövetségével, amely a magyar kormányok nemzetiségi politikájával elégedetlen, főleg nemzeti érzelmű, középosztálybeli értelmiségieket tömörítette. Segélyakciókból középfokú szakhivatal A hivatalt váratlan gazdasági és politikai események, mint az 1912-1913. évi esős időjárás okozta országos segélyakció lebonyolítása, illetve az első világháború, majd a katonai megszállások előre nem látható feladatok elé állították. Serényi Béla földművelésügyi miniszter (1910. jan. 17-1913. június10.) 1912 végén bejelentette a törvényhozásnak, hogy a hegyvidéki, erdélyrészi és felvidéki kirendeltségek elveszítik ínségakció jellegüket és rendszeres munkakörrel bíró középfokú szervekké alakulnak. Az 1913. április 28-i szervezeti és működési szabályzat rendezte a hivatalok helyzetét és rögzítette feladatukat. A tárca külső hivatalai és szakközegei – az oktatási és tudományos intézetek (iskolák, kísérleti állomások), állami birtokok, országos lótenyésztési ügyek, kincstári fürdők és nyaralótelepek, erdészeti és vízügyi szervek, valamint az állami vagyon kezelésére rendelt hivatalok és közegek kivételével – az illetékes tárcakirendeltségek közvetlen hatósága (felügyelete és ellenőrzése) alá kerültek. A kirendeltségek feladata lett a külhivatalok működésének összehangolása, a minisztériummal és a vidékkel való kapcsolattartás. A hivatalok figyelemmel kísérték a gazdasági viszonyokat, előmozdították a mezőgazdaság fejlesztését, törvények és rendeletek végrehajtását, támogatták a gazdatársadalmi szervezetek működését. A miniszter az erdélyrészi kirendeltséget marosvásárhelyi (Brassó, Csík, Háromszék, Kisküküllő, Maros-Torda, Udvarhely megyékre) és kolozsvári kirendeltségekre (Alsófehér, Hunyad, Kolozs, Krassó-Szörény, Szolnok-Doboka és Torda-Aranyos megyékre) osztotta. Serényi azt is tervezte, hogy a kirendeltségi szervezetet fokozatosan az ország egyéb részeire is kiépíti, majd kerületi földművelésügyi igazgatóságokká alakítja át. A júniusban megalakult Tisza-kormány (1913. június10. – 1917. június15.) azonban nem tartotta keresztülvihetőnek ezt, ellenben a gazdasági akciókat – a magyar állameszmével szimpatizáló – nemzetiségi kisbirtokosságra is kiterjesztette. A kirendeltségi rendszer 1914 tavaszára 31 megyére, a történeti Magyarország csaknem felére kiterjedt. A hivatalok megszűnéséről nincs pontos adat: a kolozsvári hivatal 1919. október 15-én szűnt meg és Marosvásárhelyre települt át, 1920 elején azonban onnan is kiutasította a román hatalom. A kiegyezés kori magyar kormányok gazdaság- és nemzetiségpolitikájában a regionális gazdasági akciók bizonyultak a leghatásosabb pozitív intézkedéseknek, amelyek az ellátási, foglalkoztatási gondokon kívántak enyhíteni. A segélyakciók nemzetiségi célja egyrészt a magyar kis-, közép- és gazdagparasztság gazdasági megerősítése volt, másrészt a nemzetiségi birtokosok körében végzett pozitív gazdasági tevékenység. Balaton Petra történész 1974-ben született Budapesten. 1998-ban szerzett diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar történelem-kommunikáció (rádiós) szakán. Doktori fokozatot 2007-ben nyert el a Debreceni Egyetemen. 2002-2010 között a Károli Gáspár Református Egyetem, Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékén tanársegédként, 2010 óta egyetemi adjunktusként dolgozik. Oktatási területe az 1790-1914 közötti magyar gazdaság- és társadalomtörténet. 2009-2012 között a MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében végzett kutatásokat az „Állami akciók a leszakadó régiók felzárkóztatására a dualizmus korában” témakörben. Kutatási területe a dualizmuskori gazdaság- és társadalomtörténet, különös tekintettel Székelyföldre és a leszakadó régiókra. Fontosabb publikációk: Balaton Petra: A nemzeti jövedelemszámítás magyar módszeréről. In: Ezredforduló–századforduló–hetvenedik évforduló. Ünnepi tanulmányok Zimányi Vera tiszteletére. Szerk.: Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, 2001. 245–267. Balaton Petra: A székely akció előzménye és története. Székelyföld, 6. (2002) 6:62–91. Balaton Petra: A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységéről (1902–1920). Magyar kisebbség, 8. (2003) 2–3:82–92. Balaton Petra: A székely akció története. I. Források, 1. Munkaprogram és kirendeltségi jelentések. Cartofil, Bp., 2004. Balaton Petra–Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció. Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2:55–122. Balaton Petra: Székelyföldi tabló (Közéleti személyiségek emlékiratai Székelyföld fejlesztésére a XIX. század utolsó évtizedeiben). Csaba királyfi elárvult népe. Szerk.: Takács Péter. Székely Konferencia. Debrecen, 2009. 285-306. Balaton Petra: A székely társadalom önszerveződése: a székely társaságok (Törekvések Székelyföld a XX. század elején). I. rész. Korunk, 2010. 3. (2010) 1: 78-85., II. rész. Korunk, 2010. 3. (2010) 2: 71-78. Balaton Petra: A Brassói Kereskedelmi és Iparosegylet szerepe az erdélyi iparvédő mozgalomban. Trianoni Szemle, 3. (2011) 3 (július–szeptember):54–65. Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása. Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. sz. 146-170. Balaton Petra: A Földmívelésügyi Minisztérium kirendeltségi szervezete és a temesvári hivatal tevékenysége (1913–1914). Archivnet, 11. (2011). 6. sz. Balaton Petra: A székely falusi társadalom közösségi színtere. Népházak, szövetkezeti házak. Orpheus Noster, IV. (2012), 2. 30-46. Balaton Petra: A feudális székely társadalom változásai a polgári átalakulás korában. Discussiones Neogradienses,11. Feudális társadalom? Szerk.: Szirácsik Éva. Salgótarján, 2011. 101-127. Balaton Petra: Állami akciók a lemaradó régiók fejlesztésére a dualizmus korában. In: Bartha Miklós és kora. Regionális fejlesztések. Székelyudvarhely, 2013. 69-81. Transindex.ro 2014. június 30.Összehoz a városünnep – Tízezrek a váradi Szent László NapokonEzúttal is több generáció gyűlt össze Nagyváradon, hogy együtt ünnepeljenek, nosztalgiázzanak és szórakozzanak a hétvégén immár másodjára megrendezett Szent László Napokon. A Szent László Alapítvány által szervezett magyar fesztivál valódi kis „bulioázissá” változtatta át a Rhédey-kertet (Bălcescu park), ahol a sátrak árnyékában rég nem látott ismerősök köszöntötték egymást újra, kortól és nemzetiségtől függetlenül már koradélután javában „hangoltak” a pénteki blues-rock koncertekre. Aznap ugyanis ritka vendégeket köszönthettek a nagyszínpadon: a város szülöttje, az Amerikai Egyesült Államokban is elismert A. G. Weinberger és a Magyarországról érkező basszusgitáros, a Hobo Blues Band és a P-Mobil egykori oszlopos tagja, Póka Egon lépett fel elsőként, hogy saját szerzeményekkel és közismert blues-dalok átdolgozásával csődítsék össze az eleinte még kóválygó tömeget. Az emberek pedig lassan, de biztosan egyre közelebb húzódtak a színpadhoz, így mire a magyar rock-blues ikonikus nagyja, Deák Bill Gyula köszöntötte őket, már dinamikusabbnak hangzott a közös tapsolás. Bill kapitány pedig korát meghazudtoló energiával sorra énekelte a csápoló közönség kedvenceit, az Édes otthontól a Rossz véren át a Hosszúlábú asszonyig több klasszikus nóta is felcsendült, de az István a király rockopera sámán-dalai sem hiányoztak és még egy Weinbergerékkel közös produkció is belefért a koncertbe, hogy aztán a Kőbánya blues-zal és egy „Hajrá magyarok! Hajrá Ferencváros!” felkiáltással záruljon a fellépés. A váradi bulit dicsérő kapitány energiája titkát is elárulta a Krónikának, a szívére mutatva közölte: az éneklése onnan jön. Büszke váradiak Már a Rhédey-kertben járva-kelve is sok, Váradról elszármazott arcot lehetett újra látni, ám szombat délben, a Moszkva Gardenben (volt Promesse-nyárikert) már kimondottan számukra rendeztek találkozót, és a legendás Metropol együttest a középpontba helyezve „idézték meg a múltat”. „Ugyanaz a szellemiség köt össze minket, és ezt képviselte a zene, a Metropol” – mutatott rá Szilágyi Zsolt. Az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke szerint ugyanis a váradiak büszkék származásukra, és bárhová is kerüljenek a nagyvilágban, közös hullámhosszon vannak. Ő volt az, aki születésnapja alkalmából méltatta Boros Zoltánt, a román közszolgálati televízió volt zenei szerkesztőjét, aki a Metropol Groupról készült, Égig érhetne az ének című filmjét bemutatva és az egybegyűlt ős-Metropol-tagokat megszólaltatva hozta picit még közelebb egymáshoz az együttes köré fonódott baráti társaságot. Emlékeztetett arra, hogy a ’70-es években a zeneszöveg rendre hátsó üzenetet is hordozott magában. „Többet éreztünk belőle” – magyarázta. A találkozó jó alkalom volt arra is, hogy Trifán Laci egyperceseiből is ízelítőt kapjon a közönség, de egy közös „rum dalra” is összeállt a hallgatóság, amely aztán egy Trifán-Weinberger blues-improvizációra ütötte a ritmust. Kapocs és önbecsülés Amint azt már a csütörtök esti megnyitón a főszervező Zatykó Gyula megfogalmazta, a Szent László Napok „az önbecsülésünk megerősítéséről szól”, híd és kapocs kell hogy legyen a Váradon élő más nemzetiségűek felé. Tőkés László európai parlamenti képviselő a Szent László Napok értékfelmutatását és a megmaradás üzenetét hangsúlyozta, míg Répás Zsuzsanna, Magyarország nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint ez az ünnepség tükrözi azt hogy a váradi magyarok „otthon érzik magukat városukban, és be akarják lakni annak tereit, meg akarják mutatni magukat, megmutatni, hogy mennyien vannak, megmutatni, hogy milyenek.” Hagyományok útján A programok is erre utalnak, hiszen a kulturális kiállításoktól, a történelmi bemutatókon át a népi hagyományok átadásáig minden igényt kielégítő eseményt vonultattak fel a szervezők. „Jobb, mint a tavalyi” – mutatott rá lapunknak az egyik váradi hölgy, miközben épp a főzőversenyen látványkonyhát biztosító Andrea Mandara olasz mesterszakács standjánál állt sorban spagettiért. Volt fogyasztó vendégük a magyaros ételeket készítő „amatőr” csapatoknak is, mint ahogyan a magyarországi Karosi Turul Hagyományőrző Íjász Egyesület ősi receptje is jól sikerült. A kalodában fotózkodók mellett az egyesület mongol típusú jurtája küszöbét is egymás után lépték át a lábbeliket kívül hagyó látogatók, hogy utána bent megismerkedhessenek a honfoglaláskori szokásokkal. A hagyományok mentén haladva a színes viseletbe öltözött néptáncosok fellépése mellett a park kézművessétánya is tartogatott érdekességet, hiszen nem mindennapi élményt nyújtott például a kiaggatott ostorok látványa, vagy épp a szarufaragó- és üvegfújómesterek portékái. Találkozhattunk Nagyvárad egyetlen kalapkészítőjével, Dorina Mornával is, aki a Krónikának elárulta, miután divatházban dolgozott, a bankszakmát cserélte fel a kalapkészítésre, amelyet még szomszédjától, Kovács nénitől tanult ki majd húsz évvel ezelőtt. Mindent kézzel készít és minden portékája egyedi, hiszen bevallása szerint még ha akarna se tudna két teljesen egyforma fejfedőt készíteni. „A kalap mindig is divatos volt, de sajnos a mai rohanásban elmarad ez a kiegészítő, de az igazi hölgyek, akik imádnak öltözni, azoknak legalább öt kalapjuk van” – magyarázta. Elárulta, hogy épp a héten vár egy fiatalt a műhelyébe, aki fürdőruhájához rendelt három különböző fejfedőt, de sokat dolgozik külföldi megrendelésre is. Talán amiatt is, mert árait a több napos kézimunka ellenére is reálisan szabja meg, nem szeretné ugyanis, ha a „szűk pénztárca” akadálya lenne a klasszikus kiegészítő viselésének. A mesterségét kis unokája folytathatja, aki már most nagy lelkesedéssel segít a nagymamának. Bőségzavar társszervezőkkel Idén a fesztiválhoz csatlakozó társszervezők révén a tavalyinál is bővebb volt a programkínálat, a három nap alatt egymást váltották a különböző típusú események. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem gyülekezete például elhívta a magyarországi írót, Kubiszyn Viktort, akivel drogokról, irodalomról, függőségekről, szenvedélyről és hitről beszélgettek. „Ez olyan téma, amely valamilyen szinten mindenkit érint” – mutatott rá a házigazda, Ráksi Lajos református lelkész. A függőséget őszintén bemutató Drognapló és Foglaltház szerzője pedig belső késztetésnek érzi, hogy újra és újra, saját tapasztalatait megosztva próbáljon meg másoknak is segíteni. „Olyan témák, amelyekről folyamatosan érdemes beszélni” – magyarázta. Számára mélypontok sorozata, hosszú folyamat vezetett ahhoz, hogy kilábaljon a kábítószer éveken át tartó fogságából. „A legszomorúbb az volt, amikor ráébredtem arra, hogy belülről halott vagyok” – emlékezett vissza. Rámutatott, hogy ebből csak segítséggel lehet felépülni. „A legtöbbet sorstársak, leállt anyagosok tudnak segíteni. A kulcsszó viszont a hitelesség, ez pedig emberfüggő, attól függ, hogy ki kit tud hitelesnek elfogadni” – magyarázta. Tapasztalata szerint a legnagyobb veszély abban rejlik, ha az ember „nincs rendben önmagával”, ezért azt üzeni, hogy „ismerjük meg magunkat, mert ha már van egy belső tudatosság, akkor másképp viszonyulunk a kábítószerhez”. Hölgyek örömére A Moszkva kávézó Rhédey-kertben felállított sátrában mutatkozott be a Nőileg című magazin is, amely székelyudvarhelyi kiadójából erdélyi témákat és erdélyi személyiségeket hivatott bemutatni. „Mutassuk meg, amink van. Azokat az értékes embereket, akik nap mint nap tesznek valamit a közösségükben a közösségükért, miközben mi nem tudunk róla” – magyarázta Sebestyén Kinga felelős kiadó. Női magazin lévén, nyilván a tipikusan hölgyeknek szánt témák, a divat, a mozgás, a gasztronómia, a kultúra sem hiányzik a tartalomból, és úgy érzik, hogy ilyen típusú magazinra is van igény a hazai piacon. Ismertségük növelésén folyamatosan dolgoznak, de az eddigi viszszajelzések pozitívak. Ahogy az a váradi közönségtalálkozó közvetlen beszélgetésén is kiderül célközönségük örömmel fogadta a magazint. Úgy fogalmaztak, hogy végre van valami, ami közelebb hozza Erdélyt, mert kicsit úgy érzik, hogy „Erdély szétszórt, nem tudunk eleget egymásról, és ez a lap kicsit közelebb hoz minket egymáshoz” – mutatott rá Sebestyén. Szintén főként a nőket célozta meg a szinte egy időben zajló irodalmi délután is, amelyen Ugron Zsolna Erdélyi mennyegző című könyvéről beszélgetett a szerzővel Orbán Viktorné Lévai Anikó és Monár-Bánffy Kata. A Quimby is összeráz Ezalatt a Magyarországról hozott régi típusú fajátékok környéke gyermekzsivajtól volt hangos, mások pedig a lacikonyhák árnyékában várták a szombat esti Quimby-koncertet, amely alatt már közösen skandálták a jól ismert alternatív rock banda nevét, és majd dúdolták Kiss Tiborral és a szokás szerint vaduló Varga Liviusszal együtt a slágereket. A koncerten – amelyre zsúfolásig megtelt a nagyszínpad előtti küzdőtér – ezrek csápoltak a jellegzetes hangzású dalokra. Az újabb számok mellett olyan klasszikusok is felhangzottak, mint a Fekete L’amour, a Hoppá vagy az Autó egy szerpentinen, sőt – miután Kiss Tibor egy ideig „sztrájkolt”, és nem volt hajlandó a koncerteken elénekelni a Csík zenekar által alaposan áthangszerelt dalt, arra hivatkozva, hogy azt már „elvették” a Quimbytől – a koncert végi ráadásban a jól ismert, „érfelvágósan” melankolikus, lassú szám, a Most múlik pontosan is fölcsendült. A magyar napok vasárnap este is zajlottak, de ahogy arra Tőkés László már a megnyitó alkalmával rámutatott: önerőből is folytatni kell a harcot a szabadságért, meg kell találni a megfelelő eszközöket, amelyek a szülőföldön való megmaradást és boldogulást garantálnak. Vásárhelyi-Nyemec Réka. Krónika (Kolozsvár) 2014. augusztus 25.KMN: a változatosság gyönyörködtetA magyarországi ExperiDance Tánctársulat Ezeregyév című történelmi táncshow-jával ért véget tegnap, lapzártánk után az 5. Kolozsvári Magyar Napok, amelynek keretében egy hétig minden este tele volt a Főtér, illetve az amúgy zárva lévő, romos állapotú, de még így is megkapóan előkelő New York Szálló. Az időjárás egyébként majdnem végig „kegyes” volt a rendezvényhez, csak az utolsó két napra lett borúsabb, de a szemerkélő eső láthatóan egyáltalán nem zavarta azt a sok ezer embert, akik szombaton a legendás Illés zenekar koncertjén töltötték meg zsúfolásig a teret. Az Illés egyébként fennállásának 50. évfordulóját ünnepli idén, így nem spóroltak sem a dalokkal, sem a meghívott vendégművészekkel: Feke Pál, Vastag Tamás, Serbán Attila, Gubik Petra és Szabó Ádám is fellépett a zenekarral. A Tied a világ! című produkció minden korosztályt kicsalogatott az esőbe: az idősebbek fiatalságukat idézték fel újra egy kétórás koncert erejéig, a fiatalok pedig – a hétfő esti koncertek után ismét – megtanulhatták, hogy öreg rocker nem vén rocker. Ezrek énekelték teli torokból az olyan jól ismert slágereket, mint a Ha én rózsa volnék vagy az Amikor én még kissrác voltam. A koncertprogram egyébként nagyon változatosra sikerült idén: hétfőn a már említett veterán rockerek melegítették be a közönséget, kedden Tamás Gábor álmai teljesültek – saját bevallása szerint – ugyanott, szerdán a néptánc töltötte be a teret, csütörtökön pedig a magyar pop két olyan nagyágyúja adott koncertet egymás után, mint a Kiscsillag és a Quimby. Lovasi András és a Kiscsillag sok dalt eljátszott a Szeles című új albumról, amely a kritikusok egybehangzó véleménye szerint nagyon feszesre, jól kimunkáltra sikerült, a törődés pedig a koncerten is hallatszott, hiszen egy-egy dal talán még jobban szólalt meg, mint a lemezen. Lovasi a tőle megszokott humoros szövegekkel konferálta fel az újabb és újabb dalokat: a Hol van a boldogság? címűt például a pásztorok által egy bárány elvesztésekor énekelt siratóhoz hasonlította. A hangulatot csak fokozni lehetett, amit a Quimby meg is tett a következő koncerten: Kiss Tibor és Varga Livius egymásra tromfolva hergelték a tömeget, akik egy energikus, feszes koncertet tombolhattak végig, az újabb dalok mellett pedig szerencsére előkerültek olyan korábbi slágerek is, mint a Libidó, Az otthontalanság otthona, a Ventilátor blues vagy Az ördög magyar hangja. Pénteken a Magyar Rádió szimfonikus zenekara kísérte öt magyar banda áthangszerelt dalait. A műsort az Irie Maffia kezdte, majd Péterfy Bori sétált fel a színpadra, hogy megmutassa milyen is egy magyar popdíva – illetve egy vámpír. A Heaven Street Seven és Szűcs Krisztián – a szimfonikusokkal való együttműködés kezdeményezője – egy már tökéletesen felszabadult és népes közönség elé lépett ki, jutalomként pedig előkerült az Atombomba című remek nóta, ami ritkábban kerül bele a koncertprogramba. A sort a Pannonia Allstars Ska Orchestra zárta a színpadon, akik egy új dalukkal mutatták meg, milyen is az általuk kitalált ska western műfaj. Persze nemcsak a főtéri nagyszínpad, hanem a Farkas utcai színpad is számos jó koncertnek adott teret: itt lépett fel például Palya Bea, aki ismét megmutatta, milyen is szerinte egy igazi nő, újabb szerzeményeiben ugyanis erről énekel – kiválóan. Szombaton a Parno Grast, azaz Fehér Ló nevű cigányzenekar lépett fel a Farkas utcában, és a szakadó eső ellenére fergeteges bulit csaptak. Erre tényleg nincs jobb szó: egyszerűen mindenki megőrült. Vasárnap Harcsa Veronika zárta a koncertek sorát a Farkas utcában. Varga László, Krónika (Kolozsvár) 2014. szeptember 24.Megoldáskeresés az itthonmaradásraMúlt csütörtökön, szeptember 18-án, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom bővített országos vezetőségi ülést tartott a Kovászna megyei Maksán. Jelen voltak a mozgalom parlamenti képviselői közül Erdei Dolóczki István, Seres Dénes, Moldován József, Fehér László. Részt vett Darvas Kozma József egyházügyekkel és társadalmi kérdésekkel foglalkozó alelnök, Zsombori Vilmos politikai alelnök, Kelemen Kálmán elnök és Kiss Tibor gazdasági alelnök. A tanácskozás részleteiről Kelemen Kálmán elnököt kérdeztük, aki elmondta, hogy ismertették és szétosztották Hans Gert Pötteringnek, a Konrad Adenauer Alapítvány elnökének Európa egyesítése a kétezres évek fordulóján című munkáját, amely az elnök szerint ma is időszerű, különösen ebben a térségben. Kitűnő elemzés arról, hogy mi várható Oroszország részéről a 2010-es – 2020-as évek távlatából. – A fő napirendi pontok arról szóltak, hogy a négy parlamenti képviselőnk, akik egyben az illető régió felelősei is, milyen eredményeket értek el a Kelemen Hunor államelnök jelöltségét támogató aláírások összegyűjtésében. Az adatokból kiderült, hogy – beleértve a Hargita megyei körzetet is – a szükséges kétszázezer aláírásnak több mint a felét a mi kereszténydemokratáink körzetében gyűjtöttek össze – jelentette ki Kelemen Kálmán. A tanácskozásról két kérdéskört emelt ki. Az egyik abból indult ki, hogy a Nyergestetőn az egyházügyi és társadalmi kérdésekkel foglalkozó alelnök, Darvas Kozma József csíkszeredai főesperes Ponta kormányfő jelenlétében elhangzott javaslata szerint újból össze kellene hívni a székely kongresszust, amelyet 1902-ben hívtak utoljára össze, és az lenne illetékes széles társadalmi párbeszédet folytatni szakértők bevonásával két dologban is: az egyik, hogy a magyar-magyar szembenállást olyan szintre szállítsa le, amely nem jár időnként azzal a hatással, hogy egy bizonyos cél elérésére annyiféle vélemény van, hogy lehetetlenné válik az együttműködés. A másik a kivándorlás, a fogyás, a fiatalok bizonytalan helyzetével kapcsolatos kérdéseknek a megvitatása, mivel ijesztő méreteket öltött már Székelyföldön is. Az RMKDM elnöke ebben a témakörben Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök előadását emelte ki, aki konkrét javaslatokat is megfogalmazva arról beszélt, hogyan lehetne itthon tartani Erdélyben a magyar embereket. Darvas Kozma József szintén konkrétumokat fogalmazott meg, bemutatta azokat a szervezési, illetve ismeretterjesztési feladatokat, amelyekkel biztosíthatják az esetleges székely kongresszus sikerét. Megvitatták a további lépéseket az államelnök-választás ügyében, hogy mit kell tenni, hogy Kelemen Hunor minél több szavazatot kapjon, mivel az aláírásgyűjtés során is érdektelenséget tapasztaltak. Nemtetszésüket fejezték ki, hogy a második magyar elnökjelölt indítása megosztotta a magyarságot, nem igaz, hogy ez ahhoz járulna hozzá, hogy minél többen menjenek el szavazni, inkább kiábrándulást észleltek az emberek részéről, hogy megint nem tudtak megegyezni. Az elnök gratulált a parlamenti képviselőknek, hogy a migrációs törvény szavazásakor nem járultak hozzá a politikai kalandorság törvénybe iktatásához. Arról is beszélt, hogy jelen voltak az ifjúsági szervezet képviselői is, akik elmondták, miért nem akarnak kivándorolni, itthon keresik a boldogulásukat. Összegezve a tanácskozást, Kelemen Kálmán kijelentette: – Nagyon hasznosnak tartom az előadásokat. Jövőre 25 esztendős a romániai kereszténydemokrácia. Ugyancsak jövőre esedékes a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom kongresszusa is, tisztújítással, program- és alapszabályzat- módosítással. Nagyon tartalmas és értékes tanácskozás volt, nyitottunk kapukat is, nem csak sápítoztunk, hogy az ifjúságnak nincs jövőképe, hanem megoldásokat és konkrét intézkedéseket is bemutattunk, amelyek az itthonmaradást segítik elő. Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely) 2014. szeptember 25.Keresztény, demokrata és magyarHivatalos voltam a Romániai Magyar Keresztény Demokrata Mozgalom (RMKDM) ez évi konferenciájára. Eresztevényben, néhány méterre Gábor Áron emlékművétől jutottak szóhoz a képviselők. Jó volt hallani, hogy az átkos fogalom, a szórvány kissé erőtlenedik az egymás után és indulatosan, dokumentáltan kibontakozó fölszólalásokban. Az egység, az együttműködés szellemében. Szatmárról Erdei Dolocki István, Zilahról Seress Dénes jött el, Kézdivásárhelyről, immár többségből Fejér László Ödön, Borszékről Moldován László parlamenti képviselő, Dr. Darvas Kozma József egyházi országos alelnöke az RMKDM-nek, Sepsiszentgyörgyöt többek között Kiss Tibor gazdasági országos alelnök képviselte, aki szigorú volt, mint mindig, elvi és gyakorlati elvárásaiban. Kelemen Kálmán országos elnök ugyancsak a tettek mezején nyugtázta az eredményeket. Ezen a konferencián nem hangzott el a szélsőjobb kifejezés, mert a konferencia tanúsága szerint sincs, amit mérsékelnünk kellene elvárásainkban a mai román kormánnyal szemben. Mert a magyarok hazai elvárása nem a román állam ellenében irányul, hanem a jog és az igazság, az egyenlő elbírálás érdekében. Hol van a független, az egykori magyar nyelvű Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem? És hol az önálló magyar nyelvű tudományegyetem, amely létezett 1959-ig? Kérdéseket tettek föl és nem önmaguk vigasztalására a küldöttek, a KDM vezetői, hanem célirányosan: hol állunk ma jogilag? Rég nem vettem részt ilyen szigorúan és gyakorlatilag célra törő konferencián. El lehetett másutt, néhol mismásolni, maszatolni sorskérdéseinket – itt nem. Kelemen Kálmán országos elnök szedte-rakta rendbe mindezt. És késve, de többszöri „megidézésre” megérkezett a Hargita megyei fáradhatatlan elnök, Borboly Csaba, és mint ellenségeink álmait, ítélte el a székelyek 15 és 49 év közti elvándorlását. És azonnal azt sorolta, amit tenni lehet. Idén 25 szakiskolai osztály indult, ahová felvételivel (!) lehetett bejutni. Értelme van és célja a szakoktatásnak, és ezt egyre többen veszik észre Hargita megyében. Diákonként havi 200 lej ösztöndíj jár. Nemcsak ez a vonzó, hanem a szakma, tudás, képzettség révén a munkalehetőség, tehát a lét itthon, a jobb lét. Idegenek számára hátborzongató a megfogalmazása Borboly elnöknek: állampolgár-ellenesen működik itt az állam. Az egyházak szerepe került előtérbe abban a közös küzdelemben, amely szociális, jólétpárti és nemzeti. Mindebben semmi kivetnivalót nem találni, csak ha ismét és ismét fölülmarad, fölülkerekedik a nemzeti többség üres melldöngetése. Czegő Zoltán, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2014. október 15.Elismerés a szórványszolgálatértA parajdi református templom volt a helyszíne az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diaszpóra Alapítvány 2014-es díjkiosztó ünnepségének. Az október 11-i bensőséges istentiszteleten a Czelder Márton-díjat Zöld György nyugalmazott székelyvajai lelkipásztor, a Földes Károly-díjat Bálint Árpád magyargyerőmonostori nyugalmazott tanító, volt gyülekezeti és egyházmegyei gondnok vette át. A szolgáló szeretetet nem pótolja semmi – hangzott el Zöld György lelkipásztor igehirdetésében, amely a János evangéliumából vett tanításra épült. A Székelyvajából nyugalomba vonult lelkész, aki pályája során hosszú éveket töltött a szórványban, s aggasztó adatokat említett az erdélyi református gyülekezetek apadásáról, prédikációjában azt hangsúlyozta, hogy ahol hit van, ott háttérbe szorulnak az önző érdekek, megtelik a szív, és megszületik a csoda. Isten félelme, szeretete, követése adott erőt "a törékeny emberi szóval igét hirdető" lelkésznek is az apadó kicsi gyülekezetek erősítésére, a szórványban vállalt feladat elvégzésére. A vendéglátó Kántor Csaba parajdi lelkész-esperes, püspök-helyettes köszöntője után a díjazottakat Vetési László, az erdélyi szórványgondozás feladatát ellátó Diaszpóra Alapítvány elnöke mutatta be. Jenei Tamás, a Diaszpóra Alapítvány alelnöke, a díj alapítója Ézsaiás prófétát és Bethlen Gábor fejedelmet idézve kiemelte, hogy akiben hit van, az kicsi helyen is nagy dolgokra képes, s elszánt építő munkával tündérkertet tud varázsolni a romokból. A díjak ismertetése során elhangzott, hogy a szórványgondozásban példát mutató református lelkészek munkáját elismerő Czelder Márton-díj a 19. század közepén a Kárpátokon túli (moldvai és havasalföldi) szórványmissziót megszervező, Sárospatakon tanult lelkész tanárról, misszionáriusról kapta a nevét. A szórványmunkában részt vállaló gondnokok, világiak munkáját értékelő Földes Károly-díjat a két világháború között a mérhetetlen szegénységben is építeni tudó, Mezőújlakon szolgáló lelkész tanítóról nevezték el, aki a szórványlét jajszavát megfogalmazta. A dolgok érdekes egybeesése, hogy a Földes Károly- díjjal és -díszoklevéllel jutalmazott Bálint Árpád nyugalmazott magyargyerőmonostori tanító, népoktató, a Kalotaszegi Református Egyházmegye volt tanácsosa, majd főgondnoka 88 éve Parajdon született. A kalotaszegi településen, ahol életre szóló otthonra lelt, a vendéglátó parajdi lelkész-esperes, Kántor Csaba tanítója volt, akinek az édesapja Magyargyerőmonostor lelkészeként szolgált. Bálint Árpád életútját, küzdelmes népnevelő, közösségépítő tevékenységét, egyház- és magyarságszeretetét Kiss Tibor, az Erdélyi Református Egyházkerület külügyi tanácsosa méltatta. "Példamutató, hogy a fogyatkozó lélekszámú kalotaszegi falvakban a legnehezebb időben is hű maradt egyházához, népéhez", s bölcsessége, humora lelkesítő erő ma is – áll a díszoklevél szövegében, amit Vetési László olvasott fel. Zöld György "a Mezőség közepén, Mezőköbölkúton és szórványaiban kezdte lelkészi szolgálatát, Földes Károly életáldozatának nyomában". Szolgálata egész ideje alatt hűséges maradt Földes Károly szelleméhez, s a pusztulónak hirdetett Mezőséghez, sohasem feledte el azt a népet..., ahonnan indult – ismertette a díszoklevél szövegét Vetési László. Személyes élményeit felelevenítve Zöld György lelkipásztor tevékenységét dr. Juhász Tamás, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet nyugalmazott professzora méltatta. "...Akár Mezőköbölkúton, akár Rettegen, akár Székelyvajában szolgált, ...szeretete, másokat jóságra indító egyénisége az elhagyott mezőségi emberek számára pótolta azt, amit a nagypolitika elmulasztott" – hangzott el a laudációban, amely kiemelte azt a páratlan szeretetszolgálatot, amit lelkészként a köbölkútiakkal végzett. Juhász professzor méltatásához hadd tegyük hozzá, hogy lelkészértekezleti vezetőként sikerült felhívnia paptársainak figyelmét Mezőújlakra, Földes Károly egykori szolgálati helyére, ahol értekezletet szervezett, majd két alkalommal lelkészkollégáival együtt kalákát is. Ennek során felújították a gótikus ablakkeretekkel, reneszánsz ajtóval rendelkező templom födémszerkezetét, az idén szeptemberben pedig faboltozatot készítettek. Bár szülőfaluja híveihez szeretett volna szólni, a gyülekezet hiányában a résztvevőkhöz intézte köszönő szavait Bálint Árpád, aki tanítódinasztia leszármazottjaként választotta a népnevelői hivatást. Amikor 1950-ben megérkezett Kalotaszegre, nagy meglepetéssel vette tudomásul, hogy Magyargyerőmonostort többségében románok lakják, ahol nyugdíjazásáig az osztatlan elemi osztályban tanított. Tevékenysége első napjaitól a "magyar identitásunk, anyanyelvünk, vallásunk, népszokásaink, gyönyörű kalotaszegi viseletünk" megőrzéséért való küzdelmet vállalta a Mócvidék közvetlen szomszédságában, s teszi ma is. Hogy jól végezte dolgát, az is bizonyítja, hogy 70 éves korában is visszahívták tanítani. A rendszerváltás után részt vett a kalotaszegi egyházmegye újraszervezésében, jövőké-pének kialakításában. A mezőkövesdi származású Zöld György szerénységére jellemző, hogy magát utolsó helyre sorolva először Istennek, majd szüleinek mondott köszönetet, akiktől, a nehézségek ellenére, nem a gyűlöletet, hanem az elesettek iránti megértést tanulta, s ez a lelkület tette lehetővé, hogy szolgálni tudjon a szórványban. Majd társához szólt, aki zokszó nélkül követte a legmostohább körülmények közé is, ahol sem út, sem víz, sem gáz nem volt, de az esti ének-, imádság- és verstanítás az osztatlan iskolába járó gyermekeiknek soha nem maradt el. Köszönetet mondott köbölkúti híveinek, akik megmutatták számára a Mezőség szép arcát, amit nagyon kevesen látnak meg, s amit a szívében őriz ma is. Az említettek mellett a díj barátait is megilleti, akik traktoron utazva felkeresték, vállalták vele a közösséget, megkönnyítve a mezőségi szolgálat éveit. A díjazottakat Dézsi Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka saját versével köszöntötte. Bodolai Gyöngyi 2016. szeptember 1.Magyar rendőrparancsnokot HáromszékreKovászna megye Tanácsa tegnapi soros ülésén elfogadta a Területi Közrendészeti Hatóság (ATOP) felépítésének jóváhagyásáról szóló határozatot. A júniusi helyhatósági választások nyomán ugyanis módosult az összetétel. A testület elnöke a következő négy évben is Sabin Calinic, alelnök ezúttal Kulcsár-Terza József, a megyeházát még Dimény György, Fazakas András Levente, Nagy József és Olteán Csongor tanácstag képviseli, a polgári lakosság képviseletében Bartók Előd, Gáj Nándor és Kiss Tibor a testület tagja, továbbá az intézmények részéről Neculae-Viorel Radocea alprefektus, Silviu-Dan Stoenescu megbízott megyei rendőrfőkapitány, Carmen Lambrino, a rendőrök országos testületének megyei képviselője, Adrian-Gheorghe Nichifor megyei csendőrparancsnok, György Alfons Gheorghe, a katasztrófavédelmi felügyelőség vezetője és Hadnagy István, a Sepsiszentgyörgyi helyi rendőrség igazgatója. Kulcsár-Terza József felvetette, mivel a rendőrségnek még mindig csak megbízott parancsnoka van, a tanács kérje a belügyminisztertől, hogy nevezzenek ki magyar vagy legalábbis a megyéből származó rendőrtisztet főkapitánynak. Tamás Sándor tanácselnök kifejtette, az nem a testület feladata, de ajánlja, a polgárok és a rendőrség közötti kapcsolattartásért felelős közrendészeti hatóság nyújtson be ilyen irányú kérést a tárcához, s mivel annak elnöke nincs jelen, helyettese, maga Kulcsár-Terza József fogalmazza meg azt, s ő is majd szívesen aláírja. Szekeres Attila Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. január 24.Akik megélték a Kalotaszegi krónikácskák történeteitReformáció 500 éve, könyvbemutató és Magyar Kultúra Napja Kalotaszegen Nagyszabású találkozóra gyűltek össze a hétvégén Zsobokon a kalotaszegiek, a szilágyságiak és a kolozsváriak. A Kalotaszegi Református Egyházmegye szervezte találkozó gerincét a Kovács Kuruc János szerkesztésében megjelent Kalotaszegi krónikácskák című könyv bemutatása képezte, amelyet egybekötöttek a kalotaszegi egyházmegye 500 éves a reformáció jubileumi ünnepségsorozatának megnyitójával, továbbá a Magyar Kultúra Napjának méltatásával. A vendégek a házigazda zsobokiakkal együtt közel kétszázan ünnepelték együtt ezt a hármas eseményt. Köszöntötte az egybegyűlteket Vincze-Minya István, a kalotaszegi református egyházmegye esperese, és megköszönte a zsobokiaknak, hogy otthont adtak ennek a jeles eseménynek. Méltatta annak legnagyobb erejét, ami nem más, mint példaértékű összefogásuk és összetartásuk. Köszöntötte a lelkész kollégákat, presbitériumokat, az Erdélyi Egyházkerület részéről nagytiszteletű Kiss Tibor püspöki titkár urat és feleségét, akik tolmácsolták nagytiszteletű Kató Béla püspök úr üdvözletét és jókívánságait. Feladatunk hirdetni: miért fontos Kalotaszeg „Ötszáz éves a reformáció, a mozgalom, amelynek a legnagyobb vívmánya visszatérés Istenhez. Visszahozta az anyanyelvű igehirdetést és a könyvnyomtatást, hiszen első reformátoraink anyanyelvű bibliákat nyomtattak, és úgy érzem, méltó ez a könyvbemutatóval összekötött találkozó az 500 éves jubileumi emlékévhez, melynek megünneplését itt szeretnénk elkezdeni Zsobokon” – nyitotta meg a rendezvényt Vincze Minya István, a Kalotaszegi Református Egyházmegye esperese, aki hitvallással zárta beszédét: „Hiszek az Istenben, hiszek egy Hazában, és hiszek Magyarország megmaradásában…” Barta István zsoboki lelkész Joel próféta 1:3 igei versével üdvözölte az egybegyűlteket, mely hűen tükrözi a találkozó lényegét: „Beszéljétek el fiaitoknak, fiaik meg az ő fiaiknak, azok pedig a következő nemzedéknek.” A lelkész így szólt: „Ez a mi feladatunk, és ennek a könyvnek is ez a rendeltetése. Hogy az, ami egyszer megtörtént, az, ami hozzánk tartozik, az, ami kalotaszegi hagyomány, az leíratott. És azért íratott le, hogy a mi fiaink is megtudják azt, hogy miért fontos nekünk mindaz, ami Kalotaszeg. Legyen ez egy feladat nekünk, hogy fiainknak ezt továbbadjuk, hiszen csak így fog tudni megmaradni a mi hagyományunk, amely olyan fontos, és amely összetartja a nemzedéket, a népet.” Seres Dénes, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke kiemelte: örömmel tölti el a kalotaszegi templomok jó állapota, hogy nagyok a gyülekezetek, aktív a közösségi és hitélet. Elmondása szerint a kalotaszegiek az idők során megtanulták, hogy nem adhatják fel, hogy összetartással, összefogással és cselekedetekkel kell tenniük azért, hogy az ifjúság, az unokáink megmaradhassanak annak, aminek születtek. „Amíg ilyen szép számban tudunk találkozni, addig biztos a megmaradásunk ezen a földön, ahol születtünk” – zárta köszöntését a képviselő úr. A kultúra ápolásának fontosságáról beszélt Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke: „Mi itt, Kalotaszegen, azért maradunk meg, mert templomba járunk, magyarul beszélünk, azokat az énekeket énekeljük, és azokat a táncokat járjuk, melyek a sajátjaink, amelyek mindenkitől megkülönböztetnek bennünket. Ez tartja bennünk az életet, a lelket, és ez tartja bennünk a magyarságunkat. A mi kultúránkra építve tudjuk biztosítani azt, hogy nekünk is és a gyerekeinknek is Erdélyben legyen a jövő.” Elmondta, hogy ezen kulturális kincsek egybegyűjtésére és megőrzése céljából hozta létre az RMDSZ az Erdélyi Magyar Értéktárat. Szilágyi Róbert, a Szilágy Megyei Tanács alelnöke méltatta az itt élő emberek őrzői mivoltát, hogy nagy gonddal és szeretettel vigyáztak arra, amit az elmúlt századokban őseinktől örököltünk. „Nekünk, szilágyságiaknak mindig példaértékű a zsoboki közösség és Kalotaszeg. Bárhol van lehetőségünk, mindig elmondjuk, dicsekszünk is ezzel a gyönyörű településsel, amely a magyar megmaradásunk egyik talán legpéldaértékűbb helyzetét és példáját mutatja az elmúlt 25 évben” – mondta. Fodor Tamás, Magyarország kolozsvári konzulja megköszönte a magyarságnak azt a példaértékű összefogását, amelyről december közepén, a parlamenti választások idején tett tanúbizonyságot. „Azt gondolom, ha helyben, ilyen kis közösségekben megvalósul az összetartozás, az összefogás, és meg tudja mutatni a magyarság az erejét ilyen kicsiben, akkor a magyar politikumnak egyszerűen kötelező ugyanazt tennie” – vélekedett. Megtartotta a magyar nyelvet Erdélyben a reformáció Vincze-Minya István esperes áttért a Kalotaszegi krónikácskákcímű könyv bemutatására, amit tanítók, lelkészek, tanárok és egyszerű falusi emberek írtak. Elmondta, hogy bár a könyv kiadása körül rengeteg nehézség merült fel, mégis nagy öröm számára, hogy mostanra az első nyomtatás elfogyott, utánnyomást kell kérni a nyomdától, ami arra utal, hogy vállalkozásukat áldás kíséri, és valami olyat sikerült létrehozniuk a szerkesztőknek, ami hiánypótló a Kalotaszegről szóló írások között. Ezután felolvasta a könyvhöz írott áldását. „...Ez a vidék Kalotaszeg, amely sajátos helyzetére nézve történelmében talán halálra ítélt, mégis élni, küzdeni akaró nép és föld, és amelynek Istentől megáldott jövője van... Ezen falvak pár kilométerre vannak egymástól, és egységes magyar szigetvilágot alkotnak a nagy román tengerben. Ennek a mesterségesen felduzzasztott tengernek a hullámverései fenyegetően és szüntelenül ostromolják e szigetet, és ha kellőképpen nem óvjuk és őrizzük írott formában is e csodálatos vidéknek a múltját, jelenét és reményteljesebb, szebb jövendőjét – mindezért mi napjainkban előbb fogjuk megfizetni a keserves árat”. (Kovács Kuruc János: „Kalotaszegi krónikácskák – Vincze-Minya István: Áldás”). A reformációnak a magyar nyelvűség Erdélyben való megtartásában játszott szerepét méltatta Péntek János professzor, aki szintén nagy szerepet vállalt ennek a könyvnek a szerkesztésében. Mint mondta, a reformációnak köszönhetően a magyar nyelvű istentiszteletek, a magyar nyelvű biblia és a zsoltárok állandóan jelen voltak az emberek életében. Beszélt még Kalotaszeg kultúragazdagító jelentőségéről. Ami a magyar kultúrának az egyik legfontosabb része, a magyar népművészet, azt először itt fedezték fel, és itt írták le. „Most sokkal több reményünk lehet a megmaradásra, de remény csak akkor van, ha van erő és akarat is” – mondta. A könyvhöz ő írta az ajánlást. „Krónikácskák: idő és tér mozaikdarabjait, kalotaszegi helyi szerzők helytörténeti írásait találja ebben a könyvben az olvasó. A mozaikdarabok kerete: Kalotaszeg történelmi időkerete, hozzávetőleg nyolc évszázad, és Kalotaszeg térbeli kerete: Csucsától Kolozsvárig, Magyarvalkótól Magyarzsomborig... A »krónikácskák« a jelenbe ívelő múltról szólnak. Többnyire valamelyik kalotaszegi falu több évszázados múltjáról, a templomról, esetleg az oktatásról, az egyház helyi közösségéről, papjairól... Ma is meríthetünk a »krónikácskákból«: a példa erejét a közös cselekvéshez.” Nincs országtörténet helytörténet nélkül Kovács Kuruc János szerkesztő elmondta: vannak falvak, amelyeknek egyáltalán nem volt megírva a monográfiájuk. Ezeket a szerkesztőtársakkal elosztották egymás között, és pótolták a hiányt. Így jött létre annak a 48 településnek a leírása, ami megtalálható a könyvben. „Örülök, hogy sikerült az emberekben valami olyan húrt megpendíteni, amit a magukénak éreznek” – mondta a szerkesztő, majd felolvasta a könyv szerzőinek listáját. Beszédét azzal fejezte be, hogy mindenekfelett az emberek ügyszeretete és egymás szeretete kell legyen az első... – Példaértékű ennek a könyvnek a megjelenése. Kalotaszeg büszke lehet magára, mert nem pusztán csak arról van szó, hogy a kalotaszegi népművészetet fedezték fel és abból megmerítkezve, az új magyar stílus, a szecesszió kialakult, hanem arról is, hogy itt ez a jobbágy eredetű paraszt közösség, Kalotaszeg, a népi kultúrának minden területén csúcsteljesítményre volt képes. A fafaragástól a szőttesig, a népzenétől a néptáncig minden megtalálható gazdag népi kultúrájában. És ilyenre az egész Kárpát-medencében nem találunk példát – mondta Balogh Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutató Központ Néprajztudományi Intézetének igazgatója. Egyed Ákos professzor a helyi kultúrának az összmagyar kultúrában játszott jelentős szerepét emelte ki. Üdvözölte, hogy a magyar kultúra napját ilyen értékes könyvvel köszönthetjük, mint a „Krónikácskák”. Hangsúlyozta a „Felszállott a pává”-hoz hasonló kezdeményezések fontosságát, hiszen egy ilyen megmérettetés lehetőséget ad arra, hogy a széles közönség megismerjen egy-egy ilyen helyi kultúrát. Kiemelte, hogy az idei győztes mérai tánccsoport révén a kalotaszegi kultúra beköltözött az otthonába, és reméli, sok mindenki más otthonába is. – A helytörténetírás értéke nagyot nőtt az utóbbi időben, mert kiderült, hogy helytörténet nélkül nem hiteles az országos történet sem. A kultúra és a közösségszervezésnek az ötvözete, ez az, ami sok mindenben hozzájárulhat a magyarság mentéséhez, annak az erősítéséhez. Van egy világkultúra, egy összemosódó kultúra, ugyanakkor minden közösség szeretné felmutatni, hogy vagyok én is, vagyunk mi is, van múltunk, és legyen jövőnk is. Ezért vagyunk itt, hogy köszönetet mondjunk mindazoknak, akik megírnak egy-egy ilyen könyvet, és arra kérjük a kalotaszegi népet, éltesse ezt a nagy értékű hagyományt, és járuljon hozzá ahhoz, hogy sok-sok száz év múlva is emlékezzenek arra, hogy volt, van és lesz Kalotaszeg az értékteremtő népével együtt... – mondta Egyed Ákos. A Gáspár Attila vezette citeraegyüttes fellépése alatt a jelenlévőknek a helyiek frissen sült kürtőskaláccsal kedveskedtek, majd Marosán Csaba, a Kolozsvári Állami Magyar Színház ifjú művésze bemutatta Kalotaszegi Nagyírásos című műsorát, melyben Varga István, „Kiscsipás” bánffyhunyadi prímás volt segítőtársa. Fellépett még a Zsoboki Hagyományőrző Néptánccsoport kalotaszegi legényessel, csárdással és szaporával. A fellépők sorát a szilágybagosi Mákvirág férfi dalárda zárta, akikkel a közönség együtt nótázott. A helyiek finom vacsorával és desszerttel kedveskedtek a vendégeknek, a nótás kedvűek Varga István „Kiscsipás” prímás kíséretében kalotaszegi és szilágysági nótákat énekeltek. BECSKE ADRIENN Kalotaszegi krónikácskák /Művelődési Egyesület – Szentimrei Alapítvány, Sztána/ Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-30 | 31-33
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
